Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek egynapos brüsszeli találkozóján a vezetők egyebek között arról cserélnek eszmét, hogyan lehet fokozni az együttműködést és a koordinációt a tagországok gazdaságpolitikájában.
Megkezdődött csütörtök délelőtt az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek egynapos brüsszeli találkozója, amely a nemzetközi pénzügyi válság következményei miatt továbbra is gazdasági témákra összpontosít.
Az európai uniós közös célokhoz igazodva, várhatóan már júniusra nemzeti programokat, azon belül nemzeti célkitűzéseket is kidolgoznak az EU-tagállamok iránymutatásul a következő tíz évben folytatandó foglalkoztatási és versenyképességi politikához - jelentették be az EU-intézmények vezető képviselői pénteken, a tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos találkozóját lezáró sajtótájékoztatón.
A következő tíz évre szóló átfogó európai uniós növekedési és foglalkoztatási stratégiában olyan közös célokat kell meghatározni, amelyek összhangban vannak az egyes tagországok teljesítőképességével – állapította meg Bajnai Gordon miniszterelnök a témával foglalkozó EU-csúcsértekezlet előtti sajtótájékoztatóján, csütörtökön Brüsszelben.
Soron kívüli találkozót tartanak február 11-én az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői - jelentette be hétfőn Brüsszelben Herman Van Rompuy, az EU elnöke.
Több mint 7 milliárd eurót sikerült összekalapozni a svéd EU-elnökségnek a tagállamoktól a legszegényebb országok klímaváltozás elleni küzdelmének támogatására – jelentették be a pénteken véget ért EU-csúcson.
A következő fél évben tovább fog nőni a munkanélküliség mind Európában, mind Magyarországon, vagyis a gazdasági válságnak még nincs vége - mondta Bajnai Gordon magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján.
Nem tudtak megállapodni az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön abban, az unió mennyivel járuljon hozzá a következő években a fejlődő országok klímavédelmi küzdelméhez, mert több tagország nem tudta pontosan megmondani saját hozzájárulásának mértékét - jelentették be uniós források a brüsszeli EU-csúcstalálkozó első napjának végén.
Izgalmaktól, nagy döntésektől mentesnek ígérkezik az Európai Unió első olyan csúcstalálkozója, amely elvben már a néhány napja életbe lépett Lisszaboni Szerződéssel megreformált intézményes rendben zajlik csütörtökön és pénteken Brüsszelben.
Nagyon kritikusan fogalmazott pénteken a francia sajtó az Európai Unió új tisztségviselőiről, a német sajtó szintén fanyalogva fogadta a kinevezéseket, míg a Le Soir című francia nyelvű brüsszeli lap az európai politika kompromisszumkereső jellegét emelte ki. Főleg a francia és német lapok kételyeiknek adtak hangot az általuk szürkének tartott személyek tényleges súlya és befolyása kapcsán.
Egy nappal az EU állandó elnökének kiválasztása előtt sem körvonalazódik konszenzus egyetlen jelölt kapcsán sem – írja a brüsszeli sajtó. De hogy lesz ebből konszenzusos döntés?
Munkavacsorán döntenek Európa vezetői november 19-én az EU első elnökének, valamint “külügyminiszterének” személyéről. Egyre valószínűtlenebb, hogy az új poszt esélyesei közt régóta emlegetett Tony Blair Európa vezetője lesz, várhatóan egy kis tagállam jelenlegi vagy volt feje képviselheti majd a Huszonheteket.
A klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges összegről sikerült, a terhek tagállamok közti megoszlásáról azonban továbbra sem tudtak megállapodni pénteken a tagállamok őszi csúcstalálkozójukon. Az EU így egységes mandátummal vág neki a koppenhágai ENSZ klímacsúcsnak, mely azonban nem tartalmaz konkrét teherviselési összegeket a tagállamokra lebontva.
Rendkívüli EU-csúcstalálkozót tartanak novemberben, hogy megvitassák, kik foglalják el a vezető uniós tisztségeket - egyfelől az új összetételű Európai Bizottság biztosi posztjait, másfelől a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó két új posztot, az Európai Tanács elnökének, illetve az uniós diplomáciai apparátussal megerősített külügyi főképviselőnek a székét.
Már most dönteni kell arról a stratégiáról, amelynek alapján az Európai Unió tagországai kivezetik gazdaságukat a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságból, de a végrehajtást csak akkor kell megkezdeni, amikor a gazdaság élénkülése ténylegesen megindul - értettek egyet a tagországok állam- és kormányfői csütörtöki esti brüsszeli találkozójukon.
Támogatták José Manuel Barroso újrázását az Európai Bizottság elnöki székében az EU-tagállamok vezetői, de lényegében az Európai Parlament kezébe helyezték sorsát. A pénteken befejeződött uniós csúcson először képviselte Magyarországot Bajnai Gordon, aki „erősödő bizalmat” tapasztalt.
A lisszaboni szerződés írországi elfogadása érdekében adandó uniós garanciák ügye, az Európai Bizottság vezetésének kérdése, valamint a gazdasági válság leküzdése érdekében szükséges további tennivalók sora képezi a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozó napirendjének gerincét.
Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevői megállapodtak abban, hogy a legerősebb fejlett és felzárkózó gazdaságú országok, a Húszak (G20) április elején tartandó londoni csúcsértekezletén javasolni fogják a Nemzetközi Valutaalap (IMF) azon forrásainak megkétszerezését, amelyekből "gyors és rugalmas" segítséget lehet adni a pénzügyi egyensúlyhiánnyal, fizetési nehézségekkel küzdő országoknak.
Egyetértés van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelezési képességének növelésében, de ezen túlmenően az európai vezetőknek nem akaródzik további gazdaságösztönző költekezéssel előhozakodni az eddigi terveken felül, ez derült ki csütörtökön európai vezetők brüsszeli nyilatkozataiból az EU-csúcsértekezlet előtt.
A magyar javaslat elutasítása az Európai unió állam- és kormányfőinek Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján a kelet-európai szolidaritási alap létrehozására a bizonyítéka annak, hogy a gazdasági válság inkább a nacionalizmust erősíti, mintsem konszenzust teremt Európában - írja az International Herald Tribune (IHT) című napilap. A Le Figaro szerkesztőségi cikkében ezzel szemben úgy véli, hogy a cseh EU-elnökség jól tette, hogy az egység nevében ellenállt a magyar kérésnek.
