A Die Welt internetes kiadásának nyilatkozó Viviane Reding rámutatott: 2004-ben és 2005-ben a fenti két tagállam volt az, amely megszegte az európai stabilitási egyezmény előírásait. Most pedig éppen ez a két állam akarja felvizezni a stabilitási paktumot.

Párizsban elfogadhatatlannak minősítették a bírálatot. "Egy Franciaországban már jól ismert európai biztos úgy látszik, eltökélte magát országunk üldözésére, kiterjesztve ezt Németországra is ... Teljességgel elfogadhatatlanok a szavak, amelyeket ez a biztos használ a francia-német javaslat ócsárlásakor, s a hangnem ugyanolyan sértő, mint amit ez a biztos használt Franciaország ellen a romák körül kialakult vitában, amelyet ő maga szított - mondta egy felsőházi vitában Pierre Lellouche Európa-ügyi miniszter.

A német kancellár és a francia elnök a hét második felében esedékes EU-csúcstalálkozón akar harcot indítani a Lisszaboni szerződés módosításáért. Véleményük szerint ugyanis csak így lehetne hatékonyan kivédeni az euróval kapcsolatos jövőbeni válságokat. Számos tagállam azonban ellenzi a költségvetési deficitre vonatkozó határokat notóriusan túllépőket sújtó legfőbb büntetést, a szavazati jog megvonását. Márpedig Berlin és Párizs tervének éppen ez a központi eleme.

Angela Merkel azzal az ígérettel kívánja megnyerni álláspontja támogatásához a többi uniós tagállamot, hogy a szerződés új záradéka igen rövid és velős lenne ("legföljebb két sor"), és annak elfogadására az amúgy is esedékes szerződésmódosításkor (például Horvátország EU-csatlakozása alkalmával) kerülne sor. Redingnek ez sem tetszik. Mint fogalmazott, "új szerződésekről szóló lázálmokkal dobálózni abszolút felelőtlen dolog. Vajon Berlin és Párizs nem értette meg, hogy tíz évre volt szükségünk a Lisszaboni szerződés megszövegezéséhez? Ez a szerződés kellő számú elemet tartalmaz óvintézkedések foganatosításához is."