Szerda reggel, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartja szokásos, az Európai Unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A német politikust ma már azok kedvelik, akik megválasztásakor nem látták volna szívesen, akik pedig hozzásegítették a poszt elnyeréséhez, ma már távol tartanák onnan.
Az Európai Bizottság hétfőn bemutatta a 2023. nyári gazdasági előrejelzést, amelyből kiderül, hogy az EU gazdasága a számos külső szorító tényező ellenére tovább növekszik – bár ez elmarad a korábban vártnál.
Véget vetne Brüsszel a Google, a Facebook, az Amazon és társaik pöffeszkedésének Európában, és megpróbálná visszaadni a puszta fejőstehénként kezelt, egyszeri felhasználók kezébe az irányítást, legyen szó a személyes adataink védelméről vagy akár a választásunk valódi szabadságáról az appboltokban. A digitális piacokról szóló jogszabály esélyt adna a kis techcégeknek is, hogy a mamutok mellett labdába rúghassanak, nem csoda, hogy a nagyok kézzel-lábbal tiltakoznak ellene. Ezt jövő márciusig tehetik meg, aztán, aki nem az új szabályoknak megfelelően játszik, most már tényleg súlyos büntetéseket kap a nyakába.
Januártól az EU-ból kilépett Egyesült Királyság ismét részt vehet az EU legfontosabb kutatás-fejlesztési programjában, a Horizon Europe-ban. Ahol a magyar kutatóintézetek nagy része nem.
Folytatódik a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között, két miniszter utazott az Európai Bizottsághoz, de konkrétumokról alig számoltak be.
A speciális feltételek és elbánás körébe tartozhat az ingyenes belépés; a kedvezményes díjak, útdíjak vagy használati költségek; az elsőbbségi belépés; a személyi segítségnyújtás; a támogatás (például Braille-írásos anyagok és audioguide elérhetővé tétele útján); valamint a mozgást segítő eszközök biztosítása – írja vendégcikkében az Európai Bizottság egyenlőségért felelős tagja, Helena Dalli.
Az EU-n kívül legismertebb biztos fizetetlen szabadságra ment, hogy az Európai Beruházási Bank elnökjelöltjeként kampányolhasson.
A Politico szerint Ursula von der Leyennek még meg kell győznie Magyarországot, hogy támogassák őt az Európai Bizottság elnökeként a következő ciklusban is.
Van azonban egy kiskapu, amin keresztül legalább a pénzek egy kisebb részéhez hozzájuthat a kormány.
A július végén társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum még 4,8 milliárd euróról szólt, a mostani csak 3,9 milliárdról, és közben eltűnt két fontos beruházás belőle, amely az egész konstrukció lényegét adta volna.
Az Európai Bizottság új oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) hagyta jóvá a magyarországi Borzag pálinkát. Ezzel a nógrádi specialitás felkerült a már védett 260 szeszesital-terméket tartalmazó listára.
A Párbeszéd politikusa közölte: az ő panasza nyomán az Európai Bizottság vizsgálódni kezdett az akkugyár vízigénye miatt.
A politikus csak azért távozik, hogy egy szinttel feljebb folytassa a politizálást.
Az Európai Bizottság kedden 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként.
Bár csak jövőre rendezik meg az európai parlamenti választásokat, amelyek után új bizottság alakul az Európai Unióban, de már most megkezdődött a felkészülés a változásokra: Thierry Breton belső piaci biztos akcióba lendült, és megfúrta egy amerikai közgazdász kinevezését. A kérdés persze az, hogy Ursula von der Leyen maradni akar vagy inkább a NATO-t választja.
Ugyan ezt egyelőre más fórumon nem kommunikálták, ám az Európai Bizottság számára összeállított helyreállítási terv új anyagából kiderül, hogy a kormány olyan konstrukcióban gondolkodik, ami lehetővé tenné a lakosság számára, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett, jelenleg 2523 kWh-s éves fogyasztás mennyiségén felül.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar programot, amely a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányul.
Ha nem jön be a jóslata, már jövőre 4500 magyar egyetemista maradhat ki az uniós ösztöndíjból.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.
