Mi a tagállami vezetők Orbán-stratégiája a kisétálás után? Mit „kérne" a magyar kormány azért, hogy rábólintson az ukrán támogatásokra? Mit jelent az, hogy Orbán Viktor lehet az Európai Tanács elnöke, és van-e jelentősége az újabb EP-s állásfoglalásnak Magyarországgal szemben? Mi csöpögött le a brüsszeli pénzcsapból és mi az, ami örökre befagyhatott a csőbe? Tisztáztuk az elmúlt hetek EU-s híreit közéleti podcastunkban.
A lap szerint Charles Michel nem hirtelen határozta el magát. Egyes források szerint előre értesítette az érintetteket.
Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha megválasztják képviselőnek Charles Michelt, az Európai Tanács jelenlegi elnökét.
Sokan felelőtlennek tartják Charles Michelt, amiért esélyt ad arra, hogy ideiglenesen Orbán Viktor vezesse az Európai Tanácsot. A Frankfurter Rundschau Donald Trump esetleg visszatérésének a NATO-ra gyakorolt hatását latolgatja. Válogatás világlapok cikkeiből.
Az elnök azután került tűz alá, hogy bejelentette: júniusban indul az európai parlamenti választáson, és ha nyer, lemond a tisztségéről.
A helyzet amiatt is sürgető, mert más tételek is szerepelnek a költségvetést módosító javaslatban.
"Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt" – mondta a magyar miniszterelnök, miután lehetővé tette, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
A mesterséges intelligencia (MI) átfogó szabályozásáról szóló rendelet célja, hogy az európai piacon forgalomba hozott és az EU-ban használt MI-rendszerek legyenek biztonságosak és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az uniós értékeket.
A magyar miniszterelnök szerint nem megalapozott az a várakozás, hogy az EU-s vezetők a jövő heti csúcson beleegyeznek abba, hogy meg lehet kezdeni a tárgyalásokat.
Az eredeti tervek szerint ma vonták volna fel a a svéd zászlót a NATO-központban, ehhez képest nem tudni, mikor kerülhet erre sor. EU-ügyben Orbán Viktor a rossz, Bóka János a jó rendőr. Hozott-e bármi eredményt az Orbán–Michel-találkozó? Mi legyen Ausztria Bulgáriával és Romániával szembeni schengeni vétójával, és mi lesz Ukrajna nyugati támogatásával? A gázai hadműveletek folytatásáról beszélt Benjamin Netanjahu, és a konfliktussal kapcsolatos nézeteiről írt Bernard-Henri Lévy filozófus is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse szerint Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál. A Times és a Washington Post a gázai konfliktus jelenlegi állását értékeli. A Guardian szemleírója az Ázsiában gyorsuló atomfegyverkezési versenyt elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Európai Tanács elnöke szerint nemcsak Magyarországnak, hanem több tagállamnak is megvannak a saját csendes, de nagyon határozott különutas álláspontjai.
Charles Michel szerint nem lenne szabad vesztegetni az időt, mert a balkáni példa szerint Kína és Oroszország is befolyást szerez az uniós csatlakozásra túl hosszan várakozó országokban.
Az EU és a tagállamok elleni hibrid hadjárat részét képező propaganda terjesztéséért tettek listára hét orosz személyt és öt szervezetet. A digitális dezinformációs kampány hamis honlapokra és hamis közösségimédia-fiókokra épül.
A migrációról szóló konklúziót végül Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nevében adták ki, de ennek csak szimbolikus a jelentősége. Orbán Viktor puccskísérletről beszélt.
Csütörtökön és pénteken zajlik az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója az Európai Tanácsban. A magyar jogállamiság hivatalosan nincs a napirenden, de több olyan kérdés, például a migráció, vagy Ukrajna anyagi támogatása igen, amelyekben a magyar kormány radikális álláspontot képvisel, és támogatását saját ügyének előrehaladásával hozza összefüggésbe.
Két megoldást mérlegel az EU vezetése a befagyasztott orosz vagyonok felhasználására és Ukrajnának juttatására. Egy extraprofitadó-szerű megoldás lehet a befutó.
A magyar kormány az Európai Tanács munkatársaival egyeztett a Karmelitában.
Az Igazságügyi Minisztérium arra utal, hogy az Európai Parlamentben a Magyarország ellen érkező támadások során magyar baloldal mozgatja a szálakat.
