Nem vagyunk ünnepi hangulatban – jegyezte meg az ukrán elnök, aki az Európai Tanács brüsszeli ülésén vett részt, ezt követően nyilatkozott újságíróknak.
John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint sötét napok jönnek, ha Trump megint kilép a nemzetközi porondra. Zuhan a rubel árfolyama és ez nem sok jót ígér az orosz háborús erőfeszítések szempontjából, írja az Economist. Az USA egyelőre csupán megfigyelő az ismét kirobbant szír polgárháborúban, jegyzi meg a Wall Street Journal. Nem tartja kielégítőnek a Hezbollahhal kötött izraeli tűzszünetet az amerikai lap egy másik szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A vizsgálódást az Európai Bizottságra és a tagállami hatóságokra bízták.
Az Európai Tanács elnöke jelentette be, hogy a találkozón téma lesz a grúz választás és a tbiliszi kormány kapcsolatai az Európai Unióval.
Az Európai Parlamentben csak a Demokratikus Koalíció két politikusa támogatta a javaslatot, a Tisza Párt, a kormánypártok és a Mi Hazánk képviselője nem.
A miniszterelnök a brüsszeli csúcstalálkozó előtt közölte, hogy csatába megy. A bevonulása is ezt tükrözte.
A magyar miniszterelnök három csatára készül Brüsszelben.
Két éve indult az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtó misszió. Eddig főként lengyel és német központokban közel 60 ezer ukrán katonát képeztek ki. A projekt meghosszabbítása most kerül napirendre, akár Ukrajna területére is küldhetne az unió katonai tanácsadókat. Szijjártó szerint ebből ki kell maradni.
„Jelentésnek” nevezi a beszámolót, amit a senkivel sem egyeztetett utakról készített.
Charles Michel „politikai hibának” és „problémásnak” tartja Orbán moszkvai útját.
A főnökösködés helyetti kompromisszumos irányításra buzdította az Európai Tanács féléves soros elnökségét átadó Belgium miniszterelnöke Orbán Viktort.
Megnevezték jelöltjeiket az unió csúcspozícióira a tagok állam- és kormányfői, brüsszeli találkozójukon döntöttek az ötéves stratégiai menetrendről és Ukrajna támogatását is megerősítették.
A miniszterelnöki politikai igazgatója a brüsszeli EU-csúcs közben fejtette ki a kormány álláspontját a csúcspozíciókról, az intézményi reformokról, Ukrajna támogatásáról és a sajtóról.
Néhány nappal a magyar EU-elnökség előtt mintha a magyarok kivédése lenne a cél Brüsszelben, ahol az uniós tagállamok állam- és kormányfői tanácskoznak. És persze a magyarok legnagyobb örömére Volodimir Zelenszkij.
A kormánynak egy cselekvési tervet is be kell mutatnia október 30-ig.
A Kínában gyártott elektromos autók versenytorzító állami támogatása miatt kivetett büntetővám jelentheti a casus bellit a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúban; a következő célpont pedig a kínai akkugyártás lehet, ahol az Unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálhatják az anyacégek állami támogatását, keresztülhúzva Orbán álmait.
Véget ért a külpolitikai témák által dominált tavaszi európai uniós csúcstalálkozó, amelyen újabb Oroszország elleni szankcióról is megállapodtak a vezetők, miközben könnyítettek a tüntető gazdák terhein, és zöld utat adtak a bosnyákok és az ukránok uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez.
Csak Magyarország szavazott az új brüsszeli alku ellen, amely a politikai hirdetések ügyében teremt rendet.
Orbán szerint nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az ukránok Európát védenék, hiszen nem nyújtanak semmiféle pótlólagos biztonságot a kontinens nyugati felének. A miniszterelnök ezt a volt osztrák kancellárral, Wolfgang Schüssellel folytatott beszélgetésben mondta, ahol további európai- és világpolitikai kérdéseket is érintett.
Egy uniós irányelvnek köszönhetően jobban járhatnak a jövőben azok a fogyasztók, akik az elromlott készülékeik javíttatása mellett döntenek, azok eldobása helyett.
