Jóváhagyták az új magyar helyreállítási tervet, amellyel tízmilliárd euró válik elérhetővé, azonban 2026-ban nagy bajok lesznek még a költségvetés hiányával; csatlakozhatunk az Európai Ügyészséghez; több fontos személycsere is történt, az M1-en pedig bocsánatot kértek a hazugságokért. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A kormányváltás kellett hozzá. A magyar belépés ugyanakkor az Unió számára is fontos lehet.
A miniszterelnök elmondása szerint a kérelem benyújtásával kezdte pénteki tárgyalását a Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel.
A miniszterelnök az uniós források sorsáról tárgyal a belga fővárosban. Bejelentkezésében hangsúlyozta: az egyeztetések során sem a gender, sem a háború, sem Ukrajna kérdése nem vetődött fel, csak a korrupcióé.
Gyorsan kell cselekedni, mert különben könnyen végleg lába kelhet az illegálisan szerzett vagyonoknak, figyelmeztetett Andrés Ritter a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva.
A tagállamok Tanácsa hivatalosan is megerősítette Andrés Ritter kinevezését az Európai Unió Európai Ügyészségének (EPPO) élére. Ő váltja az intézmény első vezetőjét, Laura Codruța Kövesit, akinek mandátuma 2026. október 30‑án jár le.
Az Európai Ügyészség felhívása a görög rendszer reformjára újra megnyitja az igazságszolgáltatás, a politika és a törvény előtti egyenlőség európai vitáját. Az európai főügyész szerint Görögországban akadályozni akarják az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések vizsgálatát.
A nógrádi falu bölcsődéjének építésére 676 millió forint uniós támogatást vettek fel, az ügyben az Integritás Hatóság már júliusban arra jutott, hogy 219 millió forinttal drágább volt a kivitelezés a reális költségeknél. Most az Európai Csalás Elleni Hivatal azt javasolja, hogy Brüsszel ne fizesse ki a pénz nagy részét.
Forintban ezermilliárdos tétel az az összeg, amelyet különböző fenntartások miatt zárolt vagy levont a Magyarországnak szánt uniós forrásokból az EU. Egy következő kormány egyik fő feladata ezeknek a forrásoknak az elérhetővé tétele. Mit kellene ehhez tenni, mik bármilyen lépés politikai kockázatai? Hegedűs Dániel cikksorozatának második része.
A Demokratikus Koalíció nem vitte túlzásba a politikai innovációt.
Látványos akcióval csaptak le az európai ügyészség nyomozói a pireuszi kikötőben a kínai csempészhálózatra. Laura Codruta Kövesi Athénból üzent Kínának és az Európai Unió tagállamainak is: minden eszközt bevetnek a mértéktelen vám- és adócsalások megállításáért.
A Tisza Párt elnöke ismét elmondta, hogy hajlandó lemondani mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Csak Olaszországban 129 bankszámlát fagyasztottak be az európai ügyészek.
A fizetésekkel lehetett kavarás, de a hatóságok egyelőre csak a nyomozás tényét erősítették meg.
Deutsch Tamásról is beszélgettek az Európai Néppárt elnökével.
Az Európai Parlament két szakbizottsága előtt számolt be a tevékenységükről Laura Codruta Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője. A szervezet előtt tornyosuló ügyek messze meghaladják kapacitásaikat, pedig nem is minden uniós tagállam tagja az EPPO-nak: Magyarország például nem.
„Kipróbáljuk, hogy önök, vagy én kerülök hosszabb időre a hűvösre?” – kérdezi a miniszterelnöktől a Tisza Párt elnöke.
A Legfőbb Ügyészség szerint mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, az nem járhat el az ügyben.
A lomb nélküli lombkoronasétány ügyében vizsgálódott már az Integritás Hatóság, a NAV és az Európai Bizottság is. Hogy a hírhedt nyírmártonfalvai építményt az Európai Ügyészség is górcső alá veszi-e, arról hetek óta eltérő információk keringenek.
Magyarország nem tagja az ügyészségnek, így nem volt világos, indulhat-e vizsgálat, most azonban kiderült, hogy igen. Csalás gyanúja miatt nyomoznak.
