Örményország először rendezett önálló kétoldalú csúcstalálkozót az Európai Unióval kedden, közvetlenül azután, hogy az Európai Politikai Közösség vezetői is Jerevánban gyűltek össze előző nap.
Közösségi oldalán jelentette be Kovács Tamás Iván, hogy július 31-ével kezdeményezte külszolgálati megbízatásának megszüntetést, ezzel véget ér nagyköveti munkája.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága (AFET) kedden elfogadott jelentéseiben megerősítette: a nyugat-balkáni bővítés kulcsszereplői, Montenegró és Albánia továbbra is komoly előrelépést mutatnak az európai integráció útján – ugyanakkor mindkét ország előtt jelentős politikai és jogállamisági kihívások állnak.
Az Európai Bizottság azt javasolta, a tagállamok a jövőben ne használják a két cég mobilkommunikációs hálózati eszközeit.
A minap az Európai Bizottság elnökével zajlott megbeszélése után Magyar Péter „rendkívül konstruktívnak” nevezte a találkozót. Ez zene volt az uniós vezetők füleinek, évek óta nem hallották ezeket a szavakat magyar vezetőtől, de ebből nem szabadna téves következtetéseket levonniuk.
A szlovák kormányfő arról posztolt, hogy itt az ideje a V4-ek újjászületésének.
Az Európai Politikai Közösség örményországi találkozója nem jogszabályokról, nem zárónyilatkozatokról és nem intézményi alkukról szólt, hanem elsősorban arról, hogyan próbálja Európa újrarendezni saját politikai terét.
A két vezető jereváni találkozójáról beszámolva Robert Fico ezt nem említette.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen múlt heti megbeszélése után szakpolitikai szinten folytatja a munkát a leendő közlekedési és beruházási miniszter.
Még 2025. december 16-án terjesztett elő egy javaslatot az Európai Bizottság, amely egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozását célozta Ukrajna javára. Ez a kezdeményezés múlt héten széles politikai támogatást kapott: az Európai Parlament csütörtöki szavazásán 465 igen szavazattal, 57 ellenében és 47 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Ukrajnával kapcsolatos követelések nemzetközi bizottságának felállítását.
Rendőrkordonok minden sarkon, lezárt utcák, szirénázó konvojok és egymás után érkező európai vezetők: Jerevánban a hétfői EPC-csúcs nemcsak diplomáciai esemény, hanem látványos üzenet is Moszkvának. Örményország most Európa felé fordítja arcát, miközben energiában, biztonságban és gazdaságilag továbbra is mélyen ki van szolgáltatva Oroszországnak.
A britek az EU-val együttműködve szállítanának hadfelszerelést Ukrajnának, emellett újabb szankciós csomagot jelentenek be orosz vállalatok ellen.
Az azerbajdzsáni békefolyamat, az orosz befolyás, a török nyitás, a kanadai részvétel és egy közelgő örmény választás adják a hátterét annak a jereváni csúcshétnek, amelyen előbb az Európai Politikai Közösség vezetői, majd az EU és Örményország tartanak történelmi, első kétoldalú csúcstalálkozót. Az EUrologus a helyszínről, Jerevánból, követi majd a két magas szintű eseményt és azok politikai következményeit.
Az unós források felszabadítása szempontjából is fontos a gyermekvédelminek nevezett törvény sorsa, amelyről a bíróság nemrég kimondta, hogy uniós jogot sért. Orbán Viktor szerint a döntés ellentmond az Alaptörvénynek, így nem is hajlandó végrehajtani.
Ursula von der Leyen akár ki is rúghatná Várhelyi Olivért, de inkább rávennék, hogy magától távozzon.
Az EP állásfoglalásában a leghatározottabban elítélte Oroszország ismétlődő, brutális és szándékos támadásait az ukrajnai polgári célpontok ellen, és igazságot, valamint elszámoltathatóságot sürgetett az áldozatok érdekében. Csak egy magyar képviselő szavazott igennel a nagy többséggel elfogadott dokumentumra.
Kedvezőbb feltételeket szeretne a leendő miniszterelnök a kárpátaljai magyaroknak.
Az uniós pénzek hazahozatala érdekében villámgyorsan át kéne szervezni az államot és az alaptörvényt, amiben viszont jócskán megnehezítheti a Tisza dolgát a testület.
A leendő miniszterelnök az uniós elvárásokról azt mondta: a legfontosabb, amit kérnek, a korrupció elleni fellépés.
