Ez komoly? Tényleg jön a görög összeomlás?
Görögország kilőheti magát az eurózónából és az Európai Unióból, és jöhet a görög összeomlás, a drachma, Putyin, és egy ki tudja, milyen mélységű európai krízis. A görögök ultimátumszerűen adósságelengedést kérnek, de a nyugatiak most azt üzenik, nem engednek. A görögöknek lenne pénzük, de nem akarnak fizetni. Délután válságtanácskozás Luxemburgban, a görög miniszterelnök pedig Oroszországban smúzol.
Folyamatosan frissülő cikk
Megint úgy néz ki, hogy Görögország csődbe megy, aztán kibukik az eurózónából és az Európai Unióból. Ez lenne az úgynevezett grexit, a görög válság utolsó része, amit nehéz hirtelen teljesen komolyan venni, annyiszor láttunk már ilyet az elmúlt öt évben. A görög sztori kezdettől fogva arról szól, hogy az éppen aktuális európai válságtanácskozás és megállapodás már igazán, de tényleg az utolsó sansz, a döntő csata, aztán jön az eurogeddon, és Európa fölött évekre elsötétül az ég, vagy éppen egy időre megússza a krízist.
A most pörgő epizód dióhéjban: a görög kormány nem akarja kifizetni az ország éppen lejáró adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), az Európai Központi Banknak (EKB) és az Európai Bizottságnak, mereven ragaszkodik az adósságelengedéshez, az EU pedig ahhoz, hogy kaparja össze a pénzt (például nyugdíjcsökkentéssel, áfaemeléssel), és fizessen. A legsürgősebb törlesztendő adósság egy 1,6 milliárd eurós IMF-hitelrészlet lenne, amire június elején már kaptak haladékot június 30-ig. Az IMF most megüzente, nincs több türelmi idő.
Rosszul fest
Az eurózóna pénzügyminiszterei csütörtökön délután válságtanácskozást tartanak Luxemburgban, most ez a tanácskozás döntheti el a görögök sorsát, ugyanis meg kellene állapodni az ultimátumnak is beillő görög ajánlatról.
Nagyjából délután 3 óta gyűrik egymást a tárgyalóasztalnál, a Guardian azt írja, sajtótájékoztató este 7 körül lehet. Az elmúlt órákban csak bizonytalan, nyugtalanító nyilatkozatok és információk jelentek meg:
- 13:46 - A görög pénzügyminiszter a tanácskozás előtt mindössze annyit árult el, be fogják mutatni a görög kormány "ötleteit". Azt nem mondta, hogy vannak-e új ötletek, vagy csak a régiekkel érkeztek.
- 14:30 - Pierre Moscovici, az Európai Bizottság biztosa a tanácskozás előtt kongatja a vészharangot. Azt nyilatkozza, állapodjunk meg, és kerüljük el a következő Waterloot.
- 14:37 - Wolfgang Schauble a grexit veszélyeire csak annyit mond: "Nem szabad mindenről nyilvánosan beszélni".
- 14:40 - Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a tanácskozásra érve azt mondta, az IMF-nek hitelesnek és rugalmasnak kell lennie. Ez nagyjából azt jelenti, hogy Görögország fizessen, és ha van ésszerű javaslata, arról lehet tárgyalni.
- Eközben Görögországban: hétfő reggeltől szerda estig 2 milliárd eurót vettek ki a görög bankokból a betétesek - közölte a Reuters. Ez nagyjából 600 milliárd forintnak felel meg.
- 14:45 - Két lehetőség van: új megállapodás Görögországgal, vagy a B terv, a görög csőd - vázolja a helyzetet a finn pénzügyminiszter, Alex Stubb.
Ön szerint mit gondolt a tanácskozásra érkező szlovák pénzügyminiszter, Peter Kazimir a görög kormány húzásairól?
Meg is kérdezték tőle, hogy haragszik-e Görögországra, amire azt válaszolta, hogy nem haragszik, hanem fáradt, és nem ő az egyetlen pénzügyminiszter, aki fáradt már ettől a témától. De mondott cifrábbat is:
Sok időt elvesztegettünk, de hiszek a csodákban – katolikus vagyok, hinnem kell a csodákban.
Napok óta egyre hevesebben megy a nemzetközi üzengetés a sajtóban: a holland pénzügyminiszter azt mondta, az eurózóna pénzügyminiszterei ellenzik a görög adósságok leírását, ragaszkodnak a korábbi feltételekhez, de várják a görög javaslatokat (értsd: a megszorításokra), Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter viszont kedden azt nyilatkozta, nem tesznek új javaslatokat, magyarán nem fokozzák a megszorításokat.
Csütörtökön a francia pénzügyminiszter alapozta meg a hangulatot, ugyanis egy rádiónyilatkozatban kijelentette, hogy a grexit katasztrófa lenne és azt mondta:
A végsőkig harcolni fogunk, hogy megállapodjunk Görögországgal.
Úgy tűnik, kezd beérni a görög blöff, és a nyugatiak már azért könyörögnek Görögországnak, hogy ne lője főbe magát. A görögök cselét klasszikusnak is nevezhetjük, pénzügyi-gazdasági öngyilkossággal fenyegetik a hitelezőiket, ami nyilván fájna az utóbbiaknak is.
Angela Merkel is beszéddel indította a napot a német parlamentben. A német kancellár keményebben állt hozzá, mint a francia pénzügyminiszter, és megdorgálta Görögországot, amiért halogatta a szükséges strukturális reformokat, noha jó úton járt már. Viszont a megállapodásban Merkel is reménykedik, azt mondta:
Ahol van szándék, van megoldás is. A megállapodás még mindig lehetséges Görögország három nemzetközi hitelezőjével.
Szinte azonnal érkezett is a görög riposzt. Euclid Tsakalotos, az egyezkedés vezetője görög oldalról azt mondta, ha nem lesz megállapodás, a görög néphez kell fordulniuk, magyarán népszavazást írnak ki arról, hogy Görögország kilépjen-e az eurózónából.
Így ment a szópárbaj egész délelőtt. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság biztosa azt mondta, a délutáni tanácskozás nehéz lesz, de még mindig születhet megoldás, ha lesz elegendő politikai szándék és józanság. A belga pénzügyminiszter szerint viszont minden a görögökön múlik.
Aztán csütörtökön dél körül beesett az IMF dörgedelmes közleménye is, ami úgy tűnik, az utolsó reményt is szertefoszlatja, hogy engednek a görögöknek. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója közölte, az 1,6 milliárd eurós IMF-hitelrészlet visszafizetésére adott:
június 30-i határidő végleges, nincs türelmi idő vagy lehetőség a haladékra.
De mi lesz, ha bedőlnek?
Ha végül mégsem állapodnak meg, és a görögök nem fizetik ki az esedékes tartozásaikat, az EKB leállítja a görög bankrendszert életben tartó pénzpumpát (ez az úgynevezett ELA, Emergency Liquidity Assistance, ezen keresztül kap a görög bankrendszer folyamatosan eurót az EKB-tól az országból kimenekített pénzek helyébe), és kezdődhet a show igazán hangos része: bankcsődök, pénzkivétel korlátozás, bankbezárások, fizetésképtelenné váló görög állam, kiesés az euróövezetből, és a drachma bevezetése, ami hirtelen leértékelődik az euróval szemben.
Ebből akár egy jó hírt is lehetne írni, hogy az elszálló drachmának köszönhetően olcsóbb lehet a görög nyaralás a magyaroknak, de még arra is nagy az esély, hogy a grexit lesz annyira kellemetlen Magyarországnak, hogy az olcsóbb nyaralás kevés lesz a boldogsághoz. A görög összeomlás olyan pénzügyi, pénzpiaci stresszhelyzetet okozhat, ami Közép- és Kelet-Európával együtt Magyarországot is elérné nyugat-európai közvetítéssel, és esetleg egy újabb recessziós hullámot is elindíthatna Európában. Az EU-nak is fájhat az ügy, nagyjából 300 milliárd eurót bukhat el a görögök kilépésével, Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint valószínűleg az EKB-t is újra kellene tőkésíteni.
A probléma egy másik, fontos része, hogy ha az EU elengedi a görögök kezét, akkor nagyon valószínű, hogy az országot gyakorlatilag átengedik Putyinnak és az orosz befolyásnak. Nyilván nem véletlen, hogy a görög miniszterelnök csütörtökön dél körül Oroszországban landolt, részt vesz egy szentpétervári gazdasági fórumon, ami valószínűleg beindította a vészcsengőket Brüsszelben és Washingtonban.
Pedig tudnának fizetni
A vicc a kiújult görög krízisben az, hogy valójában tudnának fizetni, nem igaz, hogy fenntarthatatlan helyzetben vannak és állandó pénzsegítségre szorulnak – véli Zsiday Viktor, aki szerint a felelőtlenségük miatt már rég ki kellett volna rakni őket az eurózónából.
A görög költségvetés elsődleges egyenlege pozitív, ami azt jelenti, hogy nem kell, hogy friss hiteleket kapjanak. Vagyis semmi mást nem kellene tenniük, mint amit lényegében bármelyik másik ország tesz: továbbgörgetni a hiteleiket, a lejáró adósságot újabb adósságból finanszírozni. Zsiday szerint a görög terhek sem nagyok: olyan alacsony kamatszinten kapják a pénzt az EU-IMF párostól, hogy GDP-arányosan kevesebbet fizetnek kamatkiadásra, mint Magyarország. Ilyen kamatszint mellett a nagynak tűnő görög államadósság egyáltalán nem fenntarthatatlan és nem kigazdálkodhatatlan.
Ráadásul most úgy követelik az adósságelengedést, hogy a magánbefektetők 2012-ben nagyjából 70 százalékos vagyonveszteséget szenvedtek el a görög csőd során, és az EU is adott egy 20-30 százalékos könnyítést nekik a futamidők növelésével és a kamatszint csökkentésével.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
