Tovább rontották eddig is recessziós idei euróövezeti előrejelzésüket csütörtökön ismertetett új, átfogó előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők, hangsúlyozva, hogy korántsem múlt el Görögország kényszerű eurótávozásának kockázata.
A Görögországnak nyújtott több százmilliárd eurós mentőprogram sikertelen volt. Túl sok bizonytalanság és halasztgatás kísérte, és a politikai megvalósíthatóságot sem vették kellően figyelembe – állítja a brüsszeli Bruegel Intézet egyik friss tanulmánya. A hvg.hu az egyik szerzőt, Guntram B. Wolff megbízott igazgatót kérdezte.
Az Eurostat gyorsjelentése szerint 1,4 százalékra nőtt az éves bázisú infláció az eurózónában májusban az áprilisban mért 1,2 százalékról.
Az Európai Központ Bank volt elnöke azt tanácsolja a magyar kormánynak és a jegybanknak, hogy tevékenykedjenek egymástól valóban elkülönülten, a mögöttünk hagyott rendkívüli nehéz évek bizonyították ugyanis, hogy a jegybanki függetlenség meghatározóan járult hozzá a történelem egyik legsúlyosabb válságának komoly enyhítéséhez. Jean-Claude Trichet szerint Magyarországnak és más hasonló cipőben járó országoknak csak akkor szabad csatlakozniuk az euróövezethez, ha nem csupán a számokban testet öltött kritériumokat teljesítik, hanem ha saját maguk és a világ előtt egyaránt hitelesíteni tudják, hogy hosszú távra szóló, fenntartható egység van a társadalomban és az egymással versengő politikai pártok között az euró bevezetése kapcsán.
A magyar származású filantróp milliárdos befektető Németországot hibáztatja, egy német bölcs szerint folytatni kell a megszorításokat. Vérre menő vita a recsegő-ropogó eurózóna jövőjéről.
Amíg Magyarország nem tagja az eurózónának, ragaszkodik ahhoz a jogához, hogy saját gazdaságpolitikát folytathasson - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Madridban, miután tárgyalt Mariano Rajoy spanyol kormányfővel.
A recesszión talán túljutott az eurózóna, a válságon viszont még nem. A derűlátást árnyalja a magas munkanélküliség és az egyre növekvő államadósság, a közelgő német választás, valamint az amerikai jegybank monetáris politikai döntése körüli bizonytalanság.
Az eurózóna válságának megoldása lehet, ha az Európai Központi Bank felvásárolja a bajban lévő országok államkötvényeinek egy részét, majd kamatmentes hitelt nyújt nekik – amit soha nem kell visszafizetniük.
Miközben egyes jelek szerint az eurózóna lassan kikászálódik a recesszióból a beszerzésimenedzser-index és a német Ifo üzleti hangulatindex emelkedik, a hitelpiac nem tér magához, az euróövezet bankjai júniusban tovább csökkentették hitelkihelyezéseiket.
A korábbi előrejelzéseknél is magasabbra emelkedhet a munkanélküliségi ráta az eurózónában, 2014 első negyedévében meghaladhatja a húszmilliót az állástalanok száma – derül ki az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzéséből. A negyedéves gyorsjelentés szerint idén 0,6 százalékos lehet a visszaesés az euróövezetben, a magyar gazdaság azonban már visszafogott növekedésnek indul ebben az évben.
Az ország gazdasági teljesítményének ötöde eltűnt, a munkanélküliség 15 százalékot ugrott egyik napról a másikra, a kivándorlás pedig aggasztó méreteket öltött. A két éve még zuhanó mutatókat produkáló Lettország jövő év elejétől mégis az eurózóna 18. tagja lehet. Hogyan tudták ezt elérni egy soha nem látott krízis közepette? Magyarország számára is lehetnek megfontolandó elemek a lett példában?
A francia szocialista párt megismételte azon felhívását, mely szerint az eurót le kellene értékelni, hogy ezzel élénkítsék a gyengélkedő európai gazdaságot. Németországban nem valószínű, hogy meleg fogadtatásra talál a javaslat.
Hiába Brüsszel legjobb szándéka, ha a tagállamok nem hajlandóak alkalmazkodni, akkor reménytelennek tűnik egy sikeres Európai Unió kialakítása.
Lettország megfelel a feltételeknek, ezért az Európai Bizottság azt javasolja az uniós pénzügyminisztereknek: tegyék lehetővé, hogy Lettország január 1-jétől, tizennyolcadikként bevezesse az eurót – jelentette be szerdán Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért és az euróért felelős alelnöke.
A válság sújtotta dél-európai országokban a rossz gazdasági kilátások ellenére az emberek többsége kitart ez euró mellett. A The Wall Street Journal internetes kiadásában megjelent elemzés szerint azonban az eurózónából való kilépés közel sem olyan elképzelhetetlen forgatókönyv, mint ahogy azt sokan gondolják.
Az euróövezet több országa bocsát ki a jövő héten állampapírokat. Szakértők szerint a kötvények hozama némileg emelkedhet a piacokon az elmúlt napokban kialakult bizonytalanság miatt, de éppen ennek a hatására nőhet a befektetők kereslete is.
A francia államfő közös kormány létrehozását, közös költségvetést, kötvénykibocsátást, illetve politikai uniót javasolt csütörtökön az euróországoknak. Francois Hollande nagy fába vágta a fejszéjét: olyan terveket szeretne megvalósítani két év alatt, amelyekhez Németországnak addig nem fűlik a foga, míg a válsággal sújtott országok problémáit nem rendezték. Magyarországnak tényleg csak akkor érné meg csatlakozni, ha a gazdaságunk az uniós átlag közelében lenne, mint ahogy Orbán Viktor mondja?
A németek 76 százaléka szerint az euró túl fogja élni a mostani válságot, 58 százalékuk szerint pedig kormányuknak küzdenie kell a közös uniós fizetőeszköz védelme érdekében. A svédek, akik még saját pénzükkel fizetnek, ugyanakkor egyáltalán nem lelkesednek az uniós fizetőeszközért.
Még abban az esetben is 2033-ig kellene várni az euróövezeti belépéssel, ha újra az ezredforduló kivételes konjunktúrája, és jelentős tőkebeáramlás jönne el. Ha ennél kevésbé derűlátó forgatókönyveket veszünk alapul, akkor a 2045-2070 közötti idősávban érhetjük el a 90 százalékos uniós fejlettségi szintet, melyet Orbán Viktor kormányfő a minap feltételként szabott a magyar euró bevezetéséhez.
Az adósságválsággal küzdő eurózóna-országok számára nem az a megoldás, ha megszabadulnak Németországtól, hanem az, ha takarékoskodnak, a visszafizethetetlen adósságokra pedig csődöt jelentenek.
