Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Még abban az esetben is 2033-ig kellene várni az euróövezeti belépéssel, ha újra az ezredforduló kivételes konjunktúrája, és jelentős tőkebeáramlás jönne el. Ha ennél kevésbé derűlátó forgatókönyveket veszünk alapul, akkor a 2045-2070 közötti idősávban érhetjük el a 90 százalékos uniós fejlettségi szintet, melyet Orbán Viktor kormányfő a minap feltételként szabott a magyar euró bevezetéséhez.
"Magyarországnak komolyan az euróhoz való csatlakozással nem szabad foglalkoznia egészen addig, míg Magyarország általános fejlettségi szintje az eurózóna fejlettségének a 90 százalékt". Érdemes megnézni, hogy ennek tükrében mikorra várható a magyar csatlakozás, bár valószínűleg leegyszerűsítő egy mutatóhoz kötni a csatlakozást - írja a Portfolio.hu. Így a 2020-as lebegtetett csatlakozási céldátum is igencsak messze kúszik.
Ennek okai pedig a következőek. A fejlettségi szintet hagyományosan a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-vel szokás mérni - az eurózónához képest vett 90 százalékos szintnek is ebben a megközelítésben lehet értelme. 2011-ben ez az érték a portál számításai szerint 61,1 százalék volt, innen kiindulva a felzárkózás éves sebességéből lehet következtetni a kívánatosnak megjelölt konvergencia időigényére.
A jövőbeni felzárkózás kiszámítása természetesen nehézségekbe ütközik, ám az oldal négy forgatókönyvvel számol. Az elmúlt húsz év periódusát figyelembe véve évente átlagosan 0,9 százalékpontos magyar közeledést mutat, az utóbbi tíz évben viszont már csak 0,65 százalékpontos volt a konvergencia sebessége. A legutóbbi öt évben 1,1 százalékpontos volt a növekedés, a felzárkózási dinamikában azonban jelentős szerepet játszik az eurózóna válsága. A leggyorsabb ütem (1,8 százalékpont) az 1998-2002-es időszak eredményéből adódik.
Ha Orbán feltételével számolunk, akkor még abban az esetben is 2033-ig kellene várni az euróövezeti belépéssel, ha újra az ezredforduló kivételes konjunktúrája, és jelentős tőkebeáramlás jönne el. Ha ennél kevésbé derűlátó forgatókönyveket veszünk alapul, akkor a 2045-2070 közötti idősávban érhetjük el a 90 százalékos fejlettségi szintet. A fentiekből az látszik, hogy két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatnánk, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be hazánkban.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.