Rekordalacsony szintre, mínusz 0,9 százalékra zuhant az éves infláció – ez már inkább defláció – az eurózónában idén januárban. Az Eurostat adatai szerint az üzemanyagárak csökkenése volt a mutató fő motorja, az adat pedig megerősítheti az Európai Központi Bankot abban, hogy jó döntés volt elindítani eszközvásárlási programját.
Az IMF és az Eurózóna is kizárta a görög adósságcsomag újratárgyalásának lehetőségét az új kormány megalakulása után.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak most vasárnap Görögországban. A tét nagy: ha a baloldali, megszorításellenes Sziriza nyer, akkor az komoly felfordulást is okozhat nem csak a helléneknél, hanem az egész eurózónában is.
Olyat jelentett be ma az Európai Központi Bank elnöke, amire még nem volt példa. Havonta 60 milliárd euróért vesznek államkötvényeket, ezzel pörgetnék fel az eurózónás gazdaságot és inflációt. A program ellen a németek nagyon berzenkedtek, mivel attól tartanak, hogy így a nem versenyképes és a reformokkal adós déli országokat tömik ki olcsó pénzzel. A percenként 430 millió forintos gazdaságélénkítő program addig megy, ameddig az eurózónás infláció 2 százalék közelébe nem jut. Magyarország számára is jól jöhet az EKB pénzszórása.
Öt éve, a világgazdasági válság óta nem volt olyan, mint ami most történt: az európai gazdaság legerősebb körénél csökkentek az árak. Az EU-ban a gazdaság nem túl acélosan teljesít, ez pedig felidézheti a durván harminc éve ugyanezekkel a bajokkal küszködő Japán példájának megismétlődését. Van mitől tartanunk?
A görögök körülbelül háromnegyede úgy gondolja, hogy országának "mindenáron" az eurózónában kellene maradnia – derül ki a GPO Intézetnek csütörtökön közzétett felmérésének eredményeiből.
Németország és Hollandia után Belgium és Ausztria is megvizsgálja, hogyan vihetné haza Londonból aranyrúdjait, ugyanis egyre több ország szeretné tisztázni, megvan-e még a külföldön tárolt aranya – mondta Juhász Gergely, az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
Több mint öt éve nem történt olyan az eurózónában, mint tavaly decemberben: mínusz 0,2 százalékot mutatott ekkor az éves árindex. Vagyis itt lehet az eurózónás defláció. Ezek a fejlemények komoly fejtörést okozhatnak az Európai Központi Banknak.
Litvániában eddig jól halad az euróra átállás, az üzletek körülbelül 90 százaléka már euróban adta a visszajárót – közölte az Európai Bizottság egy január 3-án végzett felmérés alapján. A régi valuta, a litas január első két hetében még legális fizetőeszköznek számít a balti országban.
Görögországnak az eurózónához való tartozása "visszavonhatatlan", ami pedig tagsága feltételeinek esetleges újratárgyalását illeti, arról a január 25-én esedékes előrehozott görögországi választások után érdemes csak beszélni – mondta hétfőn Brüsszelben Annika Breidthardt, az Európai Bizottság egyik szóvivője.
Lett euró, német minimálbér, olajár, Déli Áramlat, kakaskodó oligarchák által kirobbantott bolgár bankválság, államcsőd, rubel, megint a görögök, ebolajárvány, uniós gazdasági ösztönző csomag, kínai és japán növekedési gondok, banki gigabírság. Többek között ezekről is szólt 2014 a nemzetközi gazdaságban.
Már az Európai Parlament is arról elmélkedik, hogy megfontolandó lenne bevezetni egy közös uniós munkanélküliségi ellátást, tompítandó a blokkon belüli szociális feszültségeket. Nem beszélve arról, hogy ezzel a válságba süllyedt országok gazdasági teljesítményét is javítani lehetne. A bökkenő az, hogy ez csak az eurózóna tagállamaira vonatkozna, és nem biztos, hogy a gazdagabb országok beraknának komoly összegeket a kalapba. Gond lehet továbbá az is, hogy igencsak szerteágazóak az uniós szociális, munkaerő-piaci rendszerek. Jöhetne a munkanélküliségi segély (egy része) Brüsszelből, vagy sem?
Az Eurostat közzétette az uniós országok harmadik negyedéves gazdasági növekedésére vonatkozó statisztikáit. Ezek szerint az eurózónában, sokak számára talán meglepő módon Görögország gazdasága növekedett az egyik legjobban. A görögöknél úgy fest, hat recessziós év után idén pluszos lesz a gazdasági növekedés.
Lassul az eurózónás gazdasági növekedés, az elmúlt negyedévekben közepes tempóban nőtt a gazdaság, de a bruttó hazai termék (GDP) növekedése reálértéken számolva megállt 2014 második negyedévében – mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn az Európai Parlamentben.
Augusztusban 0,3 százalékra lassult az éves infláció az eurózónában a júliusi 0,4 százalékról az Eurostat előzetes adatai szerint. Az eurózónás infláció 2009 októbere óta nem volt ilyen alacsony.
Talán az jelzi igazán, hogy vége az eurózóna válságának, hogy 2007 óta nem látott mértékben lehet könnyen hitelhez jutni a közös uniós fizetőeszközt használó országokban. A nagy kérdés most az, meglesz-e a rendelkezésre álló hitelekhez a kereslet is.
39,4 százalékra emelkedett az Európai Unió tagállamai által beszedett adó mennyisége 2011 és 2012 között az Eurostat szerint. Arra számítanak, hogy az állami elvonás mértéke a jövőben is emelkedni fog.
Matthew Dalton cikkét szemlézte közleményben a nemzetgazdasági tárca. Mint írták, úgy tűnik, bejön Nagy-Britannia és Magyarország unortodox gazdaságpolitikája.
László Csaba volt pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaságnak és a társadalomnak is fontos érdeke az euró "ésszerű időn belüli" bevezetése, és ha jó feltételeket sikerül összehozni, akkor "akár két-három év múlva is" hasznos lenne, de rossz feltételekkel még 20 év múlva se csatlakozzunk az eurózónához.
Hiába igaz, hogy az 500 eurósokat szinte kizárólag a bűnözők használják, a magas címletű bankjegyek egyszer már megmentették az eurózónát.
