Ezt csináld utánunk, Magyarország!
Az ország gazdasági teljesítményének ötöde eltűnt, a munkanélküliség 15 százalékot ugrott egyik napról a másikra, a kivándorlás pedig aggasztó méreteket öltött. A két éve még zuhanó mutatókat produkáló Lettország jövő év elejétől mégis az eurózóna 18. tagja lehet. Hogyan tudták ezt elérni egy soha nem látott krízis közepette? Magyarország számára is lehetnek megfontolandó elemek a lett példában?
Riga központjában áll egy szobor, mely egy mitikus hajadont ábrázol, aki három aranycsillagot tart a kezében. A Milda becenevű alkotás a lett főváros függetlenségi emlékművének az éke, a balti állam nehezen kivívott szabadságát és függetlenségét szimbolizálja. Jövő év elejétől elképzelhető, hogy Mildával nem csak Rigában lehet majd találkozni, hanem Európa más országaiban is: június elején ugyanis az Európai Bizottság (EB) zöld utat adott annak, hogy Lettország jövő év elején az euróövezet 18. tagjává váljon. Így pedig a mitikus hajadon a lett 1 és 2 eurósokon is megjelenhet.
Meglépték azt, amit senki más nem mert
A lettek csatlakozása a közös uniós fizetőeszközt használó blokkhoz elsőre meglepőnek tűnhet. Az ország gazdasága a 2000-es években a skandináv bankok pénzpumpájának és az olcsó hiteleknek köszönhetően jelentősen bővült, Észtországgal és Litvániával együtt a balti tigrisek voltak az Európai Unió (EU) legnagyobb gazdasági növekedést felmutató tagállamai. A lettek 2005-ben az euróhoz kötötték nemzeti valutájukat, a latot, és felkészültek az átmeneti időszakra, mely az euró bevezetésével végződött volna. Ekkor még 2008-as bevezetéssel számoltak, a terveket azonban a 2008-ban eszkalálódó globális válság felülírta.
A szárnyalásnak öt éve vége szakadt, 2008 és 2010 között hatalmasat zuhant a gazdaság teljesítménye, a lett GDP ezen röpke időszak alatt 25 százalékkal zsugorodott. A gazdasági válságot Lettország sem tudta pénzügyi segítség nélkül átvészelni, 7,5 milliárdos eurós EU–IMF-mentőhálóra szorultak (melyet mostanra már visszafizettek, három évvel előbb a tervezettnél). A hitelért cserébe azonban le kellett faragni a kiadásokat, a megszorítások – melyeket az IMF több tekintetben is eltúlzottnak tartott – azonban komoly társadalmi feszültségeket eredményeztek a balti államban. Döntően a szociális juttatások visszavágása miatt az EU legegyenlőtlenebb jövedelmi viszonyai alakultak ki, a kivándorlás felerősödött, tízéves horizontot nézve 13 százalékkal, 2 millióra zsugorodott az ország népessége, a munkanélküliség pedig egy év alatt 7-ről 23 százalék közelébe ugrott. Az ingatlanárak több helyen 70 százalékkal zuhantak. Lettország egy csődközeli állam képét mutatta.
A gazdasági és társadalmi viharok ellenére a lettek ugyanakkor nem a nagyobb önállóság, hanem a "több Európa" irányába mozdultak. Míg Görögország vagy Portugália számára az utóbbi években az euró inkább egy börtönnel ért fel (a versenyképességet nem lehetett a nemzeti valuta rontásával javítani), a lett kormány az eurócsatlakozás mellett döntött. Valdis Dombrovskis miniszterelnök szerint a kilábalás stabil és fenntartható, a lett fizetőeszközt, a latot nem értékelték le, hogy ezzel élénkítsék az exportot, hanem továbbra is kötik az euróhoz. Ez, bár versenyhátrányt okozott a balti államnak, ugyanakkor a gazdasági mélyrepülés ideje alatt sem hagyta elszállni a rengeteg euróban felvett hitel törlesztőrészletét (a lakossági hitelek 90 százaléka euróalapú). A lett kormány, melyet a legjobban dühöngő 2009-es év után 2010-ben újraválasztottak a polgárok, a lat rögzítésének fenntartásával fizette meg a gazdasági válság árát.
Megérte?
A szigorú fiskális politika Ollie Rehn, az EB gazdasági és pénzügyi biztosa szerint kifizetődött, mivel Lettország "erősebb ma", mint a válság előtt, ez pedig példával szolgálhat a többi európai ország számára. Az tény, hogy a lett gazdaság 2011 óta újra növekvő pályára állt, két éve 5,5, tavaly pedig 5,6 százalékos növekedést produkált a balti állam, idén is tarthatják a ritmust a majdnem 4 százalékosra becsült bővüléssel. Emellett a munkanélküliség is csökken, márciusra 12 százalékosra süllyedt a mutató, ez jelentős javulás a három-négy évvel ezelőtti 20 százalékot meghaladó szintekhez képest. Az export is bővül, 2012 utolsó negyedévében a termékek és szolgáltatások kivitele 15 százalékkal emelkedett. Az államadósság is kezelhető szinten, a GDP 40 százaléka körül maradt, a költségvetési hiány pedig a 2009-es 9,8 százalékról idén 1,4-re olvad. Az ország vissza tudott térni a nemzetközi pénzpiacokra és az ország adósosztályzat-besorolását is javították a hitelminősítők. A sokkterápiával a lett gazdaság rendkívül nagy rugalmasságról tett tanúbizonyságot, növelte versenyképességét is, melyet díjaztak a befektetők.
A lettek az eurócsatlakozással helyet kapnak az euróminiszterek asztalánál, és hozzáférnének az EKB biztosította korlátlan likviditáshoz is. Az euró a külföldi befektetőknek biztosíték lehet a stabilitásra Ráadásul paradox módon Lettország az eurócsatlakozással így szuverenitását is bővítheti, a kicsi, nyitott gazdaság ezáltal az őt érintő döntésekbe közvetlenül is beleszólhat.
A lettek – és a többi balti ország – eurócsatlakozásnak a gazdasági mellett politikai vetülete is van: ez pedig az Oroszországtól való minél nagyobb eltávolodás. A bő két évtizede még a Szovjetunióhoz tartozó államok az európai és nyugati országokkal való integrációban látják jövőjük kulcsát, ennek fontos eleme volt a NATO- és az uniós csatlakozás is. Az euróövezetbe történő belépéssel viszont az EU magországaihoz csatlakoznak a balti tagállamok, a közös európai pénz a rendkívül szoros egymáshoz tartozás szimbóluma, a lettek számára ez pedig az identitás szempontjából is igen fontos. Érdemes megjegyezni, hogy a balti államok csatlakozása – Észtország 30 hónapja csatlakozott, Litvánia pedig 2015-ben tervez belépni az övezetbe – a Németország által képviselt szigorú költségvetési politika híveinek táborát gyarapítja, vagyis az eurózóna ennek köszönhetően is a jövőben egyre szigorúbb fiskális szabályokat szabhat és centralizálhatja a tagállami költségvetésekkel kapcsolatos nemzeti döntéseket.
Azért nem fenékig tejfel minden
A zöld jelzés ellenére azonban több problémás pont van az EU harmadik legszegényebb országában, melyre szakértők is felhívták a figyelmet. Először is Lettországnak rendkívül hamar hathatós megoldást kellene találnia a társadalmi, jövedelmi egyenlőtlenségek enyhítésére, mivel – bár egyelőre nem voltak grandiózus tüntetések az életszínvonal csökkenése miatt – jelenleg az ország harmada él nagyon súlyos szociális körülmények között.
Gondot okozhat az is, hogy a munkanélküliségi ráta még mindig magas, azonban közel jár a "természetesnek" tartott 10 százalékos szinthez. A természetesnek vett szint a piaci elvárások és a szovjet rendszerből örökölt foglalkoztatási struktúra közti ellentétekből, illetve a lett oktatási rendszer anomáliáiból – nem megfelelő színvonalú az oktatás – fakad. Vagyis rengeteg olyan munkanélküli van, aki a piacon nem talál magának munkát, a cégek egy része viszont az oktatás színvonala és a rengeteg kivándorló fiatal miatt nem találnak elég képzett munkaerőt. Ez pedig nyomást helyezhet a bérekre, ami inflációs hatással is járhat, erre már az EB is felhívta a figyelmet. Maguk a lettek is tartanak az inflációtól: ők az új pénz árfelhajtó hatását jelölik meg kockázatként, az euró bevezetését a lakosság többsége emiatt nem is támogatja.
Egy másik problémás tényező még a külföldi, elsősorban orosz bankbetétek magas aránya. Ciprus esete mutatja, hogy egy külföldi pénzek által felpumpált bankrendszer, mely az ország GDP-jének többszörösét is meghaladja, milyen veszélyeket hordozhat magában. Lettországban a bankbetétek 49 százaléka orosz kézben van, ám a bankszektor mérete csak az ország GDP-jének 150 százalékára rúg – Ciprus esetében ez 800 százalék felett volt. Rehn szerint a lett bankrendszer sérülékenysége jóval kisebb, mint Ciprusé, ugyanakkor az EB megkérte a lett kormányt, hogy készítsen elő intézkedéseket, melyekkel a külföldi betétek okozta kockázatokat kezelni lehet.
A lett eurócsatlakozás minden buktatója ellenére példával szolgálhat arra, hogy gazdasági válság idején a szigorú költségvetési politika milyen eredményeket szülhet. Lettország és a balti államok esete abból a szempontból egyedi, hogy ezen országok jelentős intézményi és strukturális reformokat vitték végig a válság előtt, ez pedig előnyükre vált 2008-ban és azt követően is. Mindez egy befektetőbarát gazdaságpolitikával párosulva az egy-két évig tartó hatalmas zuhanás után már újra gazdasági növekedést produkál. És bár a szociális következmények egyelőre riasztóak, a gazdasági fellendüléssel erre a területre is több forrás juthat.
Magyarországnak csatlakozási céldátuma sincs jelenleg, és a kormány nem is áll a közös pénz pártján. Az viszont tanulságos lehet, hogy konzekvens, hiteles (ortodox) gazdaságpolitikával egy posztszocialista uniós tagállam válság idején is beléphet abba a klubba, amely egyre inkább magát az EU-t jelenti. Persze nem holnap. Ehhez két évet el kell tölteni az euró előszobájában, az ERM II-ben. Ám Lettország következetessége a magyarok számára is megfontolandó lehet.
| A maastrichti kritériumok |
| Az 1993-ban életbe lépett maastrichti szerződés értelmében az eurót bevezetni szándékozó uniós országok kötelesek több feltételnek is megfelelni. Az államháztartási hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál, az államadósság nem haladhatja meg a 60 százalékot – vagy csökkenő pályán kell lennie, közelítve ezt az értéket. Emellett még az inflációs cél sem haladhatja meg több mint 1,5 százalékkal a három legalacsonyabb inflációt felmutató ország átlagát és a hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg az ugyancsak három legkisebb inflációval rendelkező ország átlagát. Az eurózónához történő csatlakozás után is kötelesek a tagállamok betartani ezeket a feltételeket, vagy szorgosan munkálkodni azok elérésén, ellenkező esetben szankciók érhetik őket, melyek kiszabására azonban eddig nem akadt példa. A nagyobb tagállamok, különösen Németország és az EB most azon munkálkodnak, hogy ezeket a kritériumokat a nemrég elfogadott szorosabb gazdasági kormányzás tükrében valóban betartassák, és a szankciók is húsba vágóbbak legyenek. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakkal!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
