Amikor valaki arról dönt, hogy kockázatot vállal (legyen szó extrém sportról, veszélyes vezetésről, szerencsejátékról stb.), akkor mérlegeli a várható előnyöket és hátrányokat. Ez a folyamat azonban számos tényezőtől függ. Például a férfiak kockázatvállalóbbak, ugyanis ez esetenként bátorságot, magasabb genetikai minőséget jelez, így növeli szexuális vonzerejüket a potenciális párok számára.

De vajon van-e valamilyen befolyásoló hatása ezeknek a bizonyos potenciális párok, azaz a hölgyek hangmagasságának a kockázatvállalásra? – tették fel a kérdést kínai kutatók, utalva arra az evolúciós elméletre, hogy a hangmagasság a nő vonzerejére és termékenységére utal. A kutatók ennek alapján azt feltételezték, hogy a magas női hang hatására a férfiak kockázatvállalóbbak lesznek.

Ennek tesztelésére két kísérletet is végeztek. Az elsőbe 66 heteroszexuális férfit vontak be, az átlagéletkoruk 22 év volt. Virtuális valóságban kellett autót vezetniük, miközben egy női hang irányította őket. Amikor egy kereszteződéshez értek, a lámpa hirtelen sárgára váltott, és el kellett dönteniük, hogy megállnak vagy még behajtanak-e a kereszteződésbe. Az, hogy hányszor választották ez utóbbi lehetőséget, árulkodik kockázatvállalási hajlandóságukról – vélték a kutatók. Az eredmények végül azt mutatták, hogy a magas női hangot halló sofőrök jóval többször mentek át a sárga lámpán, ami jelzi, hogy a magas hang erősen ösztönözte a kockázatvállalást.

A második vizsgálatba 120 heteroszexuális férfi vett részt. Két csoportra osztották őket; az egyik csoport magas, a másik mély női hangot hallgatott. A „hölgy” egy intelligens hangeszközt mutatott be, a férfiaknak pedig értékelniük kellett a hang vonzerejét. Ezután véletlenszerűen ismét két csoportba kerültek. Az egyik csapatban azt tudatosították, hogy a nők a bátor, erős, egészséges, sportszerető és férfiak férfiakat részesítik előnyben, míg a másikban azt, hogy a hölgyek szívesebben választják a türelmes, családközpontú, kedves, figyelmes és érett férfiakat – ez az üzenet egyébként a kockázatvállaló magatartás visszaszorítására szolgált.

A következő lépés a virtuális valóságba vezette a kísérleti alanyokat: egy sokemeletes épület tetejére felfüggesztett háromméteres deszkán kellett „átmenniük”. A gyaloglási sebességet a kockázatvállaló magatartás mutatójaként értékelték. Kiderült, hogy ezúttal a kockázat vállalása nem csupán a hangmagasságtól, hanem a kontextustól is függött. Azok között, akiknek azt mondták, hogy a nők jobban kedvelik a kockázatvállalásra hajlamosabb férfiakat, valóban előnybe kerültek a magas hangú nők, viszont azok, akiknek azt sugallták, hogy a hölgyeknek jobban bejönnek a kevésbé kockáztatók, a magas hang ellenére sokkal kevesebb kockázatot vállaltak.

A kutatók mindebből azt szűrték le, hogy a magas női hang miatt valóban kockázatvállalóbbak lesznek az erősebb nem tagjai, azonban ez a hatás csak akkor érvényes, ha közben úgy gondolják, hogy a kockázatvállalás növeli a vonzerejüket a nők számára.

A kutatásnak azért voltak korlátai is. Például hogy a kockázatot virtuális valóságban szimulálták, azaz a valós életben lehetnek eltérések. A másik megkötést azt jelentette, hogy a második kísérletnél felhasznált szövegeket a résztvevők értelmezhették elvárt viselkedésként is, azaz reagálhattak úgy, ahogyan azt a kutatók elvárták tőlük. Ha ez valóban így történt, akkor a viselkedésük a valóságban egészen más lehet.

Ettől függetlenül a tanulmány szerzői biztosak abban, hogy eredményeik alátámasztják, hogy az egyén viselkedését nemcsak evolúciós tényezők, hanem fejlődésük társadalmi-kulturális összefüggései is számottevően befolyásolják.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.