Mennyire határozzák meg a második, a harmadik generáció életét a felmenőitől cipelt traumák? – ezt a témát feszegeti a Mundruczó Kornél és Wéber Kata alkotópáros Evolúció című filmje, a Ruhrtriennale felkérésére Ligeti György Requiemjéhez készített színmű továbbgondolása.
Szürreális elemekkel zsigerileg igyekszik hatni ránk Mundruczó Kornél és Wéber Kata új filmje, az Evolúció, amely a második játékfilmjük a traumafeldolgozás témakörében. De a kísérletező forma és a fontos mondanivaló ellenére is kicsit kevés lett ez a film.
A Mundruczó Kornél, Wéber Kata rendező–író páros előző filmjének szereplői azzal az elképzelhetetlen csalódással és gyásszal próbáltak megbirkózni, amit egy élet elvesztése okoz. Az Evolúció szereplői pedig azzal, hogy életben maradtak, és élniük kell abban a világban, ahol egyszerre van jelen a szeretet, a kiszolgáltatottság és a gyűlölet. A film mostantól a mozikban is látható.
Egy elmélet szerint a földi evolúcióhoz hasonló folyamat nem kizárólag a mi planétánkon mehetett végbe, hanem más, még felfedezetlen bolygókon is.
A Homo sapiens genomját eddig a véletlenszerű mutáció és a természetes szelekció kettős ereje alakította. Most először azonban a kezünkben a lehetőség, hogy nem pusztán az összes ember, hanem a jövő nemzedékek DNS-ét is megváltoztathassuk. Ebben a helyzetben megkerülhetetlen a kérdés: mit fogunk kezdeni ezzel a félelmetes hatalommal? E témakörnek jár utána a Nobel-díjas amerikai biokémikus, Jennifer A. Doudna és Samuel H. Sternberg könyve, a Meghekkelt teremtés. Részlet.
Ezúttal az Evolúció című film executive producere lesz Scorsese. A filmrendező-producernek ez a második együttműködése Mundruczó Kornél rendezővel és Wéber Kata forgatókönyvíróval a Pieces of a Woman után.
A tudósok az őssejtek és némi génszerkesztés segítségével elérték, hogy a gyíkok farka tökéletes állapotban regenerálódjon.
A bolygó egyre melegedőbb klímája miatt úgy tűnik, a madarak csőre és az emlősök fülei is egyre nagyobbak lesznek.
Örökül kapott traumák és azok feldolgozásai állnak a középpontban a Mundruczó Kornél–Wéber Kata-szerzőpáros Evolúció című filmjében, amely a Cannes-ba visszatérő alkotók innovatív munkáinak helyet adó Premier szekcióban vasárnap mutatkozott be.
A Cannes-ban debütáló Evolúcióval a Mundruczó–Wéber szerzőpáros egy generációkon átívelő problémát szeretne megmutatni a traumafeldolgozásról és az újjáéledő gyűlöletről.
Mundruczó Kornél Evolúció című filmjét nagy sikerrel mutatták be a világ legfontosabb filmfesztiválján, most megérkezett az előzetes is hozzá.
A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel.
A holokauszt traumájának átörökítésével és az emlékezés témájával foglalkozó Evolúció tetszett a filmfesztivál közönségének.
A basenji kutyafajta genetikája elárulhatja, miként formálta a háziasított kutyákat az ember az elmúlt néhány ezer évben.
Az eddig véltnél nagyjából 30 millió évvel korábban jelenhettek meg a fejlábúak - állapították meg a Heidelbergi Egyetem kutatói, akik a kanadai Avalon-félszigetnél talált ősmaradványokra alapozták az eredményeiket.
A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy – olvasható a Háárec című izraeli napilapban.
A Koppenhágai Egyetem tudósai által elvégzett kutatások szerint a kacsacsőrű emlősnek 10 nemi kromoszómája van, ötször annyi, mint például az embernek.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
Az ízeltlábúak (arthropoda) evolúciójának hiányzó láncszeme lehet az az 520 millió évvel ezelőtt élt ötszemű, rákszerű teremtmény, amelynek megkövesedett maradványait Délnyugat-Kínában tárták fel.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratban jelent meg beszámoló.
