Meglepő eredményre jutott egy nemrég elvégzett kutatás: az amerikai Yale Egyetem tudósai szerint 60 millió évvel ezelőtt élt főemlős őseink a legtöbbször ikreknek adtak életet a szüléskor, végül azonban ez a képesség egyéb evolúciós előnyök miatt a háttérbe szorult. Az erről szóló publikáció a Humans című tudományos lapban jelent meg.

Az Interesting Engineering szerint az antropológusoknak sikerült megdönteniük azt a tévhitet, hogy az olyan főemlősök, mint a makik, a tamarinok, vagy a selyemmajmok kivételt jelentenek a főemlősök között azzal, hogy ikreket vagy hármasikreket hoznak a világra. A legtöbb főemlős ugyanis egyszerre csak egy utódot szül.

A szakemberek arra jutottak, hogy 60 millió évvel ezelőtt épp a több utód szülése volt a norma, így ez megváltoztatta azt a nézetet, ami eddig a tudományban uralkodott. Ami azonban ennél is lenyűgözőbb: akkor kezdtek el az ősi főemlősök egy utódot a világra hozni, amikor megindult az agyvelőképződés fejlődése – vagyis az agy egyre nagyobb és összetettebb lett.

Jack McBride és Tesla Monson, a tanulmány szerzői évek óta vizsgálták az ősi főemlősök alomméretét. Ennek oka, hogy úgy vélték, ez fényt deríthet az emberi evolúció folyamataira.

A szakemberek egy matematikai modell segítségével 1000 ősi főemlős alomméretét derítették fel, ám nagyon ritka, hogy a régészek egy komplett család kövületeit tárják fel, ezért az élő példányokból merítettek adatokat. A nyilvános adatbázisokból olyan információkat nyertek ki, mint a született utód mérete, várható élettartama, vagy épp a terhesség hossza.

A kutatók arra jutottak, hogy a többmagzatú főemlős terhességek során az utódok kisebb agy- és testmérettel, valamint gyorsabb növekedéssel, a nőstények pedig rövidebb terhességgel számolhattak. Ezzel szemben az emberek élettartama hosszú, lassú növekednek, a terhesség is hosszú időn át tart, az utódok nagy agy- és testmérettel rendelkeznek, emellett leginkább egymagzatos terhességek fordulnak elő.

A folyamat valamikor 50 millió évvel ezelőtt kezdett megfordulni, amikor az utódoknak egyre nagyobb agyuk lett, hogy komplex dolgokat is meg tudjanak tanulni. Eközben egyre több lett az egy utód születése, mivel az anyaméhben egyetlen utódnak több helyre volt szüksége a fejlődéshez.

A szakemberek megjegyzik: a mai ikerterhességek egy jelentős része annak köszönhető, hogy megváltoztak a fogantatási módszerek – vagyis megjelent a mesterséges megtermékenyítés.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.