szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Fertőző és magzatvédő hatása is lehet a heves csókolózásnak. A filematológia tudománya azt is tudni véli, hogy a smár íze fontos genetikai információt hordoz.

Az utóbbi idők talán legérdekesebb publikációja egy angol biológiai pszichológus, Colin Hendrie nevéhez fűződik. Hipotézise a legalkalmasabb folyóiratban, a Medical Hypotheses címűben (a tekintélyes Elsevier tudományos kiadó egyik lapjában) jelent meg 2010-ben, és úgy szól, hogy a csókolózás szokása azért terjedt el és jelentett evolúciós előnyt az emberi faj fejlődése során, mert megvédi a leendő magzatot a herpeszvírusok egyik fajtájától, a humán citomegalovírustól (HCMV). Ez sok ember szervezetében megtalálható, a felnőttekre nem különösebben veszélyes, de a magzatot, különösen a terhesség első három hónapjában, súlyosan károsíthatja. Testnedvekkel terjed, így – ha a leendő apa szervezetében ott bujkál – teherbe ejtés közben elkerülhetetlenül átlopakodik a leendő anya szervezetébe. Ezért nemcsak élvezetes, hanem kívánatos is – így Hendrie –, hogy a jövendőbeli szülők a teherbe esés előtti fél évben eljussanak a jelentős nyálforgalommal járó heves smárokig. Az anyajelölt így idejekorán megfertőződik, és már a terhesség előtt túljut a betegségen, a magzat számára kritikus hónapokban pedig már aligha lehetnek aktív vírusok a szervezetében.

Több köze lehet az evolúcióhoz annak a filematológiai felismerésnek, hogy az első heves csók megpecsételheti egy párkapcsolat sorsát. Legalábbis Gordon Gallup amerikai pszichológusprofesszor szerint, aki egyetemisták körében mérte föl a helyzetet (kérdőívekkel, nem pedig megfigyeléssel). A fiatalok többsége gyakran faképnél hagyja azt, aki addig nagyon tetszett neki, pusztán azért, mert nem ízlik a csókja – állította ennek alapján 2007-ben az Evolutionary Psychology hasábjain. Az okok azokban a molekulákban – az MHC fehérjékben – keresendőek, amelyeket Bácsi Attila „a sejtek személyi igazolványának” nevez. Ezek jelzik például szervátültetés után az immunrendszernek, hogy nem saját szövetekről van szó, és ha nem alkalmaznának az immunválaszokat gátló gyógyszereket, kilökődne az idegen szerv. Párválasztáskor pont az ellenkezője a fontos: egészségesebbek az utódok, ha a szülők génállománya nagymértékben eltérő.

A teljes cikket a HVG e heti számában olvashatja.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Van egy remek védelmi funkció az androidos mobilokban – így hívhatja elő

Van egy remek védelmi funkció az androidos mobilokban – így hívhatja elő

Dibusz a Juventus elleni vereségről: Ez egy minitragédia

Dibusz a Juventus elleni vereségről: Ez egy minitragédia

Halálbüntetést kértek egy japán sorozatgyilkosra

Halálbüntetést kértek egy japán sorozatgyilkosra