Az ember életében előbb-utóbb eljön az a pont, amikor az esztétikus külső mellett egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése is. Már nem feltétlenül a nyári forma vagy a következő félmaraton lebeg a szeme előtt, hanem az, hogy legyen energiája végigdolgozni a napot, ritkábban betegedjen meg, és reggel valóban kipihenten ébredjen.
A fehérje körül ma már akkora a felhajtás, hogy lassan nincs olyan élelmiszer, amelyből ne készülne proteines változat. De valóban több fehérjére van szükségünk, vagy csak a fitneszipar talált fel egy újabb marketingeszközt? A kutatások szerint a válasz egyszerre igen és nem: a megfelelő fehérjebevitel kulcsszerepet játszik az egészséges öregedésben, de korántsem mindegy, miből és mennyit fogyasztunk. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Brit kutatók a parazita egy olyan fehérjéjét fedezték fel, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a kórokozó terjedésében.
Melyek az alapvető különbségek az állati és a növényi eredetű proteinek között, és hogyan hatnak az egészségünkre az ultrafeldolgozott élelmiszerek – erről beszélgettünk Szűcs Zsuzsannával, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökével.
Egy kutatás szerint a határértéket meghaladó mértékben lehetnek nehézfémek egyes fehérjetermékekben. Szakember eredt a megállapítások nyomába.
Japán kutatóknak sikerült kimutatniuk, pontosan milyen szerepe van a régóta ismert CFAP91 nevű fehérjének a spermiumok életében.
Dietetikus segítségével vesszük sorra, hogyan segíthet a tojás izmaink gyarapításában, és érdemes-e nyersen fogyasztani.
Közzétette éves jelentését a tisztán hazai tulajdonú BioTechUSA-cégcsoport: a gazdasági nehézségek ellenére a vállalat stabil eredményeket mutatott fel 2024-ben, bár a növekedési ütem némileg lassult a korábbi évekhez képest. Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő gyártójának és forgalmazójának árbevétele 3,5 százalékkal, 93,7 milliárd forintra emelkedett, miközben az EBITDA-ja 2 százalékkal 10,68 milliárd forintra nőtt.
Amerikai kutatók az ALDH4A1 nevű fehérje vizsgálata során azt találták, hogy a hiánya elősegítheti a sejtek rákos sejtekké való alakulását.
A Washingtoni Egyetem kutatói szerint a hímivarsejtek érzékelik a hőmérséklet emelkedését, erre pedig erőteljesebb mozgással reagálnak.
A táplálkozási szakértő több, fehérjével kapcsolatos mítoszról is lerántotta a leplet.
Egy nemzetközi kutatócsoport olyan fehérjét azonosított, amelynek hiánya csak a hajhagymák fejlődésének egy bizonyos szakaszára van hatással. Ez viszont a haj elvesztését okozhatja. Ennél még jobb hír, hogy a felfedezés hatékony kezelést hozhat.
Izraeli kutatók a sejtek egyik alkotóelemével kapcsolatban olyan új funkciót fedeztek fel, ami korábban nem volt ismert a tudomány számára.
Brit kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen hatással lehet a depressziós betegekre a kreatin, ha az egy meglévő terápiát egészít ki. Úgy tűnik, érdemes lehet alkalmazni a kezeléseknél.
A nagyüzemi állattenyésztésben a klímára leselkedő veszélyt látók helyettesítő proteinforrásként rovart, az illúzió és íz megtartására pedig laborban készült húst ajánlanak. Az előbbihez a húsevőknek gusztusuk, az utóbbira pénzük nincs.
Ausztrál kutatók olyan biológiai rendszert építettek, amely fehérjék segítségével képes áramot vezetni. Egyszer ez válthatja majd le a mérgező elektronikai alkatrészeket.
A TIME magazin 2024-es TOP 200-as listája – melyen az idei év legjobb találmányait sorakoztatja fel – egy sor olyan innovatív megoldást is tartalmaz, melyeket az iparvállalatok már elkezdtek alkalmazni a gyártásban.
Egyre többször jöhet velünk szembe fehérjepor, magas fehérjetartalmú bögrés süti vagy karamellás proteinszelet a boltok polcain. A fehérjével dúsított élelmiszer lehet az egészséges élet titka?
A Liverpooli Egyetem tudósai szerint a talin nevű fehérje miatt szaporodhat el az a fehérje az agyban, ami miatt megindulhat a memóriavesztés például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése alapján 2024-ben a kémiai Nobel-díjat David Baker, Demis Hassabis és John M. Jumper kapta meg.
