Ma már könnyen elérhetők a különböző mesterségesintelligencia-modellek, azonban ezek mind távoli szervereken, azaz felhőben dolgoznak. Az Apple viszont forradalmi áttörést sejtet azzal, hogy közvetlenül az iPhone-ba zárná a MI-t.
Míg Európa a mesterséges intelligencia szabályozásában, az Egyesült Államok a fejlesztésében jár élen. A népszerű modellek, szolgáltatások szinte mindegyike Amerikából jön, ám aki alaposabban körbenéz, a világ minden táján találhat ígéretes, érdekes megoldásokat.
Nem mondható szokatlannak, ha egy óriásvállalat bepanaszolja a másikat. Hol a Microsoft a Google-t, hol az Apple a HTC-t, hol a Spotify az Apple-t, és még sorolhatnánk. Most éppen a Google szemét szúrja a Microsoft felhőszolgáltatása, pontosabban az azzal kapcsolatos szabályzata.
A jövő év legnagyobb feladata, hogy a felhőinfrastruktúrában érdekeltek – a szolgáltatóktól kezdve a szabályozó hatóságokig – összefogva világosabbá tegyék a vállalati szektor és a közszféra szereplőinek, milyen szabályok mentén játszhatnak Európában.
„Reméljük, hogy amit elértünk a Coviddal szemben, azt meg fogjuk tudni csinálni a rák ellen is” – mondta a Las Vegasban zajló re:Invent 2023 konferencián Lidia Fonseca, a Pfizer technológiai igazgatója. Az eseményen a rákkezelésben fontos technológiák is előkerültek. Szó esett az otthoni kemoterápiáról is.
Nemrégiben megkongatták a vészharangot: japán kutatók a felhőkben is találtak mikroműanyagokat. Azt pedig, hogy ez komoly problémát jelent, most kínai kutatások is megerősítették.
Az O'Reilly's Cloud Adoption riportja szerint már 2021-ben a vállalkozások több mint 90%-a használt vagy tervezett bevezetni valamilyen formában felhőszolgáltatásokat (ez az arány a nagyvállalatok között 94%), a piac pedig 2028-ra 1251 milliárd dollárosra nő. A cégek nem véletlenül lépnek gyorsan: a felhő kiszámíthatóbb, nagyobb profitot generál, megbízhatóbb és biztonságosabb, mint a saját – úgynevezett on-premise – megoldások. Ráadásul, akik érzékeny adatokkal dolgoznak vagy éppen a belső működésük szempontjából fontos, hogy ne kerüljenek a dolgaik publikus felhőbe, azok ma már privát, hibrid, sőt, több felhőt is egyesítő megoldásokat is igénybe vehetnek.
Akár szervizbe visszük a telefonunkat, akár új készüléket veszünk, a meglévő adatok elvesztése nem mondható irreális forgatókönyvnek. Ennek zökkenőmentessége érdekében a Samsung globálisan bevezette az ideiglenesen korlátlan tárhellyel igénybe vehető biztonsági mentést.
Az érettebb digitális gondolkodású vállalatok már felismerték, hogy az adatközponti szolgáltatás már nem csak a nagyobb cégek kiváltsága. A Telekom szakértőjével, Olejnyik Zsanett szenior szolgáltatás portfóliómenedzserrel beszélgettünk arról, milyen előnyei vannak – legyen szó bármilyen méretű cégről – ha a helyben üzemeltetett hardver helyett egy kiszervezett adatközponti szolgáltatást vesz valaki igénybe.
Számos veszélyt rejthet, hogy már a felhőkben is mikroműanyagokra bukkantak japán kutatók – ez ugyanis a szennyezés mind könnyebb terjedéséhez vezethet, és még az üvegházhatású gázok kialakulásában is szerepük lehet.
A számítástechnika felhőbe költöztetése sok terhet levesz az egyéni felhasználók válláról, és még az egyének karbonlábnyomát is csökkenti. De mi a helyzet ebből a szempontból a felhőkkel?
Alapjaiban változhat meg a jövőben, ahogyan a számítógépeket használjuk, ha a Microsoft valóban a felhőbe helyezné át a Windows 11-et. Úgy tűnik, most ezen dolgoznak.
Csomagonként különböző mértékben, de minden esetben jelentősen drágul az Apple felhőtárhelye hazánkban. Az egyik esetben, aki eddig 2990 forintot fizetett, az mostantól havi 4490 forintért kapja csak meg ugyanazt a szolgáltatást.
Korunk egészségügyének nagy kihívása az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Kiderült, hogy akár az ártalmatlannak tűnő felhőkön is utazhatnak ezek.
Legerősebb riválisaikkal is sikerrel vehetik fel a versenyt a kis- és középvállalatok az AWS hivatalos partnerei, az Invitech és a TD SYNNEX támogatásával, akik segítenek az ügyfeleknek teljes mértékben kihasználni az AWS által kínált lehetőségeket és felgyorsítani a felhő felé vezető utat.
Mexikó két állama felett is felhőetetéssel próbálkoznak, hogy több csapadék hulljon a területekre. A folyamat során olyan részecskéket juttatnak a légkörbe, amelyek magukhoz vonzzák a vízcseppeket, ami végül esőhöz vezet. Persze csak akkor, ha bejön.