Az egyetemi-főiskolai felvételihez nem feltétlenül kell nyelvvizsga, a diplomához viszont legalább egy bőrkötéses bizonyítványra van szükség. Hány pontot ér a nyelvtudás, és milyen vizsgát érdemes tenni, ha valaki külföldön szeretne továbbtanulni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.
Február 15-ig ki kell tölteniük a jelentkezési lapokat a felsőoktatásba belépni szándékozó diákoknak.
A szeptembertől hat egyetemen induló új, természettudományos tanárokat képző szakra bármilyen emelt szintű érettségivel lehet jelentkezni – mondja az ELTE tanszékvezetője.
A magyar felsőoktatásban mindössze hat egyetem nem került alapítványi kézbe – eddig. A Műegyetemen elképzelhető ugyanis a modellváltás, de legfeljebb a parlamenti választás után.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) úttörőként adott otthont a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legmagasabb szintű tudásmenedzsment támogató missziójának – közölte az intézmény. Az ilyen típusú programot a legfejlettebb nukleáris programokkal rendelkező országok számára nyújtja a világszervezet.
Legalább 177 olyan oktató van, aki dolgozhatna magasabb beosztásban is a hazai felsőoktatási intézményekben.
A felsőoktatásnak is jut a választás előtti pénzosztogatásból.
Távlatos hatalmi pozícióit erősítette azzal az Orbán-rendszer, hogy magánkézbe, a maga kezébe szervezte ki a magyar felsőoktatást. Az egyetemeket felügyelő alapítványok komoly vagyont is kaptak az államtól.
Dörnyei Bendegúz 2017 óta a második magyar, akit felvettek a Yale-re.
A busás vagyonjuttatást egy törvénytervezet félreeső pontjába dugták el.
A Momentum szerint Csányi Sándor és Lázár János is Orbán Viktor strómanja, eszerint rajzolták be a térképet.
A szegedi momentumos képviselő megszerezte a SZTE alapítványának finanszírozási szerződését, csak az alapítvány működésére és közfeladataira 400 millió forintot jut.
A hazai egyetemeknek a hollandiai, írországi, dániai, német, osztrák és brit felsőoktatási intézményekkel is versenyezniük kell a legtehetségesebb diákokért.
Se érettségi, se nyelvvizsga nem kell hozzá, és még felső korhatár sincsen: egy egyetemi szeminárium tárt karokkal fogad minden érdeklődőt, akinél kimaradtak az egyetemi évek. Ez az a hely, ahol minél kurtább a szakmai önéletrajz, annál szívesebben látják az embert. A Fedél Nélkül terjesztője, egy nyugdíjas hangszerkészítő és egy egyedülálló édesanya is hétről hétre lelkesen várja, hogy az ókori görögökről, a blaszfémiáról vagy a sajtószabadságról tanuljon. Riport.
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.
A koronavírus negyedik hulláma miatt újra előkerültek a maszkok az egyetemeken, és különböző speciális egészségügyi szabályokat is bevezettek, de mindez már gyakorlatilag mindenütt rutinszerűen működik. A legtöbb hallgató és oktató szükséges rossznak gondolja mindezt, de van azért pozitív hozadéka is a kényszerű hibrid oktatásnak.
A listák élbolyában nagyjából ugyanazok a híres intézmények – Harvard, MIT, Oxford stb. – szerepelnek, változó sorrendben. A magyar egyetemek esetében is változik a sorrend, de a különbség köztük akár több száz helyezés.
A nemzetközi rangsorokat elsősorban a publikációk értékelése határozza meg, a hazai intézmények legfontosabb feladata azonban az oktatás. Ha több pénzük lenne, valószínűleg akkor sem elsősorban az amúgy kiváló marketingértékkel bíró listahelyezések javítására kellene törekedniük.
Elkészült a HVG legújabb rangsorkiadványa, amely az egyetemek és főiskolák toplistáját közli.
A fiatal értelmiség tudásának gyarapítása, gondolkozásának fejlesztése mindannyiunk érdeke. A HVG Könyvek ezért hirdette meg szeptemberben jótékonysági kampányát, amelynek során a nagyközönség és szakértő zsűri segítségével választott ki egyetemeket, vagy felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó szervezeteket, amelyek között 10 ezer könyvet oszt szét.
