Világszerte emelkedik a csaló diákok száma, és a kutatók aggódnak, mert ez hatással lehet a felnőttek viselkedésére, a politikára, a korrupció társadalmi elfogadottságára.
Az érettségin a tanulók 60 százaléka puskázik az ország minden iskolájában. Az előre elkészített tételeket általában a teremben, a felügyelő tanár éberségét kijátszva adják át egymásnak, vagy a folyosón – például uzsonnapapírba rejtve – az iskola (le)fizetett alkalmazottainak közvetítésével. De előfordul, hogy a vizsga előtti napokban álkulccsal feltörik a tanári asztalok fiókjait, hogy hozzájussanak a vizsgakérdésekhez.
Így foglalta össze 1910-ben a magyar diákok „leleményességét” Simonyi Ernő, a nagyváradi állami főreáliskola tanára egy pedagógustársainak szóló tanulmányában. Azóta a helyzet, már ami az érettségit illeti, remélhetőleg sokat javult, ám úgy általában, a kisebb-nagyobb iskolai csalások tekintetében az arányok nagyon hasonlóan, vagy inkább még rosszabbul alakulhatnak. Erre utal, hogy az utóbbi időben a világ egyre több oktatási intézményéből jelzik, hogy emelkedik a tisztességtelen módszerekkel élő diákok száma.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.
