Világszerte emelkedik a csaló diákok száma, és a kutatók aggódnak, mert ez hatással lehet a felnőttek viselkedésére, a politikára, a korrupció társadalmi elfogadottságára.
Az érettségin a tanulók 60 százaléka puskázik az ország minden iskolájában. Az előre elkészített tételeket általában a teremben, a felügyelő tanár éberségét kijátszva adják át egymásnak, vagy a folyosón – például uzsonnapapírba rejtve – az iskola (le)fizetett alkalmazottainak közvetítésével. De előfordul, hogy a vizsga előtti napokban álkulccsal feltörik a tanári asztalok fiókjait, hogy hozzájussanak a vizsgakérdésekhez.
Így foglalta össze 1910-ben a magyar diákok „leleményességét” Simonyi Ernő, a nagyváradi állami főreáliskola tanára egy pedagógustársainak szóló tanulmányában. Azóta a helyzet, már ami az érettségit illeti, remélhetőleg sokat javult, ám úgy általában, a kisebb-nagyobb iskolai csalások tekintetében az arányok nagyon hasonlóan, vagy inkább még rosszabbul alakulhatnak. Erre utal, hogy az utóbbi időben a világ egyre több oktatási intézményéből jelzik, hogy emelkedik a tisztességtelen módszerekkel élő diákok száma.
Borítékolható volt az Ukrajna csatlakozása elleni, a „nemzeti konzultációknál több, a népszavazásnál kevesebb” voksolás eredménye, amelynek nem csak a nemzet állítólagos egységének demonstrálása volt a célja, hanem a kampánygépezet éles tesztelése is.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
