Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
A TIME magazin az év 200 legjobb találmányát felvonultató listáján a divatiparral kapcsolatos innovációk is helyet kaptak. A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik az iparágban.
Nincs benne semmi különös, mégis óriási rajongás övezi az Írországból indult áruházláncot, amely kedden nyitja meg első egységét Budapesten. Nyitás előtt volt alkalmunk körbejárni a boltot, és azt is megtudtuk: melyik ruhadarabból fogy náluk a legtöbb, és miért kell a legtöbb pénzt adni.
A fenntartható divatban az az egyik legjobb dolog, hogy nem kell újabb és újabb cuccokat vásárolni, hanem a meglévőket érdemes jól használni. Jobb is, mert egy ruhát legalább 30-szor kellene viselnünk ahhoz, hogy ledolgozzuk valamennyire az ökológiai lábnyomát.
A nagy luxusmárkáknál és a kisebb divatcégeknél is megjelentek az állati bőröket helyettesítő anyagok. Arról azonban még folyik a vita, hogy mi számít vegán bőrnek, és mi egyszerűen csak műbőr.
Új szintre emelte a Miu Miu a fenntartható divatot.
Nem a ruhák mosásánál, hanem már a forrásnál, azaz a ruhák tervezésénél és a szövethasználatnál lehet felvenni a versenyt a mikroszálak okozta környezetszennyezéssel – állapította meg egy új kutatás.
Hiába ígérik a divatcégek, hogy fenntarthatóbbá teszik a gyártást, a fogyasztók nem engednek: ma nem csak többet vásárolnak, mint korábban, de a környezetszennyező műszál is egyre inkább hódít. Biztató kezdeményezéseket kerestünk Portugáliában és Magyarországon.
