szerző:
Gyükeri Mercédesz, Dobos Emese

Hiába ígérik a divatcégek, hogy fenntarthatóbbá teszik a gyártást, a fogyasztók nem engednek: ma nem csak többet vásárolnak, mint korábban, de a környezetszennyező műszál is egyre inkább hódít. Biztató kezdeményezéseket kerestünk Portugáliában és Magyarországon.

Egy átlagos embernek 120 dolog található a ruhásszekrényében.

Ezt Ruth Farrell mondja, majd hatásszünetet tart, amíg szakmai hallgatósága végig tudja gondolni, a saját gardróbjába mennyit is zsúfolt össze hosszú évek áldozatos munkájával. Tegyünk mi is így:

Önnek hány ruhadarab van a szekrényében?

Az Eastman vegyipari cégóriás textilipari részlegének marketingigazgatója a Modtíssimón, Európa egyik legnagyobb szakkiállításán beszél arról, hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni a ruhavásárlást, ám előtte felmérésük alapján még több adattal sokkolja portói közönségét.

  • A vásárlók mindössze 47 százaléka tartja kényelmesnek a ruháit – a többség tehát nem. Az egyszerű kezelhetőség miatt 41 százalékuk vásárol, azt pedig 36 százalék tartja előnynek, hogy „lélegzik” a ruha.
  • A textilipari termékek készítésénél 68 százalékban használtak fel műszálas anyagokat 2016-ban – ez 56 százalékkal több, mint tíz évvel korábban.
  • A pamut aránya mindössze 24 százalékot tett ki, ami 10 százalékos visszaesés 2006-hoz képest.
  • A fenntarthatóság szempontjából pedig kívánatosnak tartott, növényi eredetű hulladékokból is előállított cellulóz részesedése mindössze 6 százalék – igaz, ez legalább a duplájára emelkedett tíz év alatt, ám még mindig messze van a kívánatos 37 százaléktól.

 

©

A ruhaipar 2018-ban már 900 milliárd dolláros üzletággá nőheti ki magát, a következő évtized elejére pedig elérheti az ezermilliárdot is. Az ágazat a második legszennyezőbb, a világ vízhasználatának ötöde köthető a kidolgozáshoz vagy a festéshez, míg az összes szemét 5 százaléka keletkezik a gyártás során, illetve a felhasználás után. Egy kiló textil újrafelhasználásával 17 ezer liter víz, 50 kiló növényvédőszer spórolható meg – érvelnek a környezetvédők.

Egyetlen póló elkészítéséhez 2720 liter vízre van szükség.

Nem véletlen, hogy egyre hangsúlyosabb válik a fenntartható gyártás, vagy éppen a pazarlás csökkentése, ám ettől még igen messze vagyunk.

A ruhakereskedelem még a gyártásnál is nagyobb üzlet, a piac összmérete csaknem 1500 milliárd dollár. Az üzlet legnagyobb szereplője, a spanyol Inditex is büszke arra, hogy igyekszik fenntarthatóbb módon működni, idei éves jelentésében büszkén el is újságolta, hogy 2017-ben 3,6 millió olyan ruhadarabot adott el, amelyik újrahasznosított anyagból készült. Ha azonban ehhez hozzátesszük, hogy összesen félmilliárd terméket gyártatott le a Zara, a Bershka vagy a Massimo Dutti tulajdonosa, mindjárt elenyészőnek – és csupán remek marketingfogásnak – tűnik a reciklált textíliák használata.

©

Kína a hibás?

Van egy kínai vicc: ha meg akarod mondani, melyik lesz a következő szezon divatszíne, csak meg kell nézned, milyen színű a folyó

– mondja Orsola de Castro, a divatipar fenntarthatóságát szem előtt tartó hálózat, a Fashion Revolution alapítója. Hasonlata azonban nem feltétlenül áll már meg, hiszen rég nem igaz, hogy a ruhatömeggyártás csupán az ázsiai országokban koncentrálódna. A legnagyobb exportőr még mindig Kína, ezt követi az Európai Unió.

Ami a spanyol Inditexet illeti: termékeit világszerte 7210 üzemben állítják elő, ezeknek több mint a fele található a közelben (Európában és a Földközi-tenger térségében). A legnagyobb beszállító Törökország, az 1459 varrodánál alig kevesebb, 1344 található Portugáliában.

Ennek fényében nem véletlen, hogy a portugáliai Modtíssimo idei vezérgondolata éppen a fenntarthatóság, Paulo Vaz, az országos szakmai szervezet (ATP) vezérigazgatója pedig arról beszélt a hvg.hu-nak: szeretnének abból piaci előnyt kovácsolni, hogy ők – szemben a kínaiakkal – tényleg komolyan gondolják a fenntarthatóságot.

Ruhák reciklált textíliákból a Modtíssimo kiállításon
©

Például úgy, hogy éppen ezzel igyekeznek új ügyfeleket szerezni a portugál export tíz százalékát adó ágazatnak, főleg Észak-Európában. Ehhez képest egyelőre furcsamód Kínában tudják növelni az exportot: egy év alatt 79 százalékkal bővült az oda irányuló kivitel.

Miért vásárolnak a kínaiak Európából?

Megtaláltuk azt a piaci rést, ahol be tudtunk törni: a kínaiak imádják a luxustermékeket, hát gyártunk nekik

– mondja Paulo Vaz. Egy szegmentált piacról van szó, ahol a felső réteg is 50-60 millió embert jelent, akik európai dolgokra vágynak – teszi hozzá.

A H&M egyik üzlete Kínában
©

Ez persze még mindig apró szeletet hasít ki az exportból, amelynek a harmada áramlik Spanyolországba – lényegében az Inditexhez. Ha azonban csak erre hagyatkoznának a portugálok, rosszul járnának, különösen, hogy az elmúlt hónapokban a líra mélyrepülése óta a cég szívesebben dolgoztat török partnereinél, mint nyugati szomszédainál. Ez már ma is látható, 3 százalékos csökkenést hozott, pedig a török pénz szabadesése csak nyáron kezdődött el.

A fast fashiontől azonban aligha tudnak elszakadni. Mint a szakember fogalmaz: hiába ért véget a válság, az emberek meg vannak őrülve az olcsó ruhákért, még mindig ez a terület adja a már kilenc éve tartó növekedés alapját. És mivel az ágazat most is 137 ezer embert foglalkoztat, ettől nehéz is elszakadni.

Újrahasznosított anyagból készült modell egy londoni divatbemutatón
©

A kiút a rózsabokor felé van

A fenntarthatóság azért a legváltozatosabb formában jelenik meg a kiállításon is. Van itt rózsaszár rostjaiból készített viszkóz, reciklált parafából vagy PET-palackból készített szövet is, nemszőtt textíliákat pedig mindenféle hulladékból fejlesztenek a kiállító cégek. Paulo Gomes, a Manifesto Moda kreatív igazgatója pedig a gyártókat kötötte össze tervezőkkel, a reciklált anyagokból készült modelleket elnézve pedig azt is láthatjuk: még az sem elképzelhetetlen, hogy műanyag csomagolásból menyasszonyi ruha készül.

A fenntartható divat Magyarországon sem ismeretlen dolog. Legutóbb egy olyan cégről írtunk, amelyik mélytengeri hulladékokból készít fürdőruhákat.

Nem ez az egyetlen társaság, amelyik kifejezetten az újrahasznosításra fókuszál: a Temaforg Kunszentmiklós Kft. a begyűjtött, felvásárolt belföldi és import használt rongyokból nemszőtt technológiával készít különböző termékeket. A veszprémi Old Blue farmert hasznosít újra, míg a Tesa Kft. szintén a fonás, szálgyártás, cérnázás, szabászat, nemszőtt textília-gyártás és egyéb ipari tevékenységek során keletkező melléktermékeket, hulladékokat használja fel.

Undersea bikini
©

Az INNOWEAR-TEX Kft. például élen jár az intelligens ruházati fejlesztésekben és gyártásban, a legújabb kutatási-fejlesztési eredményeket a fenntarthatóság szolgálatába állítják. Eközben működik Magyarországon olyan cipőgyár, ahol napelemekből nyernek (részben) energiát és meggymaggal fűtenek. Szintén az újrahasznosítás van a fókuszában az ENTeR-projektnek, amely az európai textilszektorban igyekszik mérsékelni a nem megújuló források használatát – ennek az Innovatext Zrt. az egyik koordinátora.

„Itthon erősek a kreatív elmék, sok jó ötlet van, a partnerségek összehozása jelent nagy kihívást” – meséli Mányiné dr. Walek Gabriella, a WORTH projekt hazai nagykövete. A kezdeményezés célja olyan különleges, transznacionális együttműködések kialakítása, amelyekben az innováció és a dizájn van a középpontban. „Eddig 6-7 hazai jelentkezőről már tudunk, közülük van, aki bőrhulladékokat hasznosít újjá, van, aki gombából hozna létre egy újfajta műbőrt, de olyan is, aki szívószálakból egy különleges technológiával készít gyerekhintát” – mondja Gabriella.

Több évtizedes, több területen is szerzett tapasztalattal a háta mögött ő az alapítója a már 100 országban jelen lévő Fashion Revolution mozgalom hazai képviselete mellett a 2016-ban létrehozott, Budapesten megrendezett Global Sustainable Fashion Weeknek. Az esemény egy többnapos konferenciát is magába foglal, a világ minden tájáról – Ausztráliából, Kenyából vagy éppen Argentínából – érkeznek az előadók és a tervezők.

©

„A hazai dizájnerek nehezen tudják felvenni a versenyt a nemzetközi ismert márkákkal, az lenne a cél, hogy eljussanak arra a szintre, hogy egy sikeres tárgyalás után gyárthassanak, és eladhassák azokat a termékeket. Ha megvarrnak valamiből pár darabot, és egy varrónővel együtt dolgoznak, az még nem brand” – mondja. „A kulcsszó az innováció. Nem lehet hagyományosan gondolkodni, nem szabad már hagyományos termékeket létrehozni. A magyar szürkeállománynak nagy szerepe lehet ebben, hiszen a legerősebb kitörési pontot a hazai iparág számára az intelligens megoldások, technológiák jelentik” – véli.

A fast fashion márkák jövőjét azonban ő is viszonylag stabilnak érzi. Nem látja, hogy visszaszorulnának majd ezek a márkák. Így a tömegdivatban inkább az a megoldás tűnik reálisnak, hogy a nagy cégek fenntartható osztályokat hoznak létre, a gyártás egy részében biopamutot használnak, vagy éppen összegyűjtik a már nem hordott ruhákat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fölényes győzelemmel világbajnok Hosszú Katinka

Fölényes győzelemmel világbajnok Hosszú Katinka

Puzsér: Tarlós még a Kutyapártot is megpróbálja túllicitálni

Puzsér: Tarlós még a Kutyapártot is megpróbálja túllicitálni

Akkora show-n mutatták be az új magyar buszt, mint egy luxus-Mercedest – képek

Akkora show-n mutatták be az új magyar buszt, mint egy luxus-Mercedest – képek

Adventi irodalmi naptár – december 12.

Adventi irodalmi naptár – december 12.

Megszavazták a rabszolgatörvényt

Megszavazták a rabszolgatörvényt

Egy éve mondta el Orbán a legbátrabb válaszát: Boldog karácsonyt

Egy éve mondta el Orbán a legbátrabb válaszát: Boldog karácsonyt