Az utóbbi időben Európa minden országában jelentősen növekedtek a villamosenergia-hálózatok költségei. Mi okozza ezt a meredek emelkedést, és mire számíthatunk a jövőben – erről ír szakértő szerzőnk, Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője.
Az emberiség történetében a legnagyobbak közé tartozó földmunkálatokkal épülő hatalmas tibeti duzzasztórendszert Kína a zöldenergia-termelés sarokkövének tekinti, egyben veszélyes stratégiai fegyverré alakítja a vízkészletek ellenőrzését Dél-Ázsiában.
Senki nem akar megöregedni, és ez nemcsak az idősödő generációk érzése: a fiatalabbak is ezt várják tőlük. Miben jobbak ökotudatosság tekintetében a boomerek, mint a Z generáció tagjai, és milyen lesz a szemünk előtt növekvő MI-generáció?
Hamarosan már csak katasztrófavédelmi jelleggel tudjuk kezelni a klímaproblémákat – figyelmeztet Jordán Ferenc hálózatkutató biológus. Hogyan lenne esély elkerülni a legsúlyosabbat?
Hiába tudjuk, hova vezet a fogyasztás- és a valós szükségleteinket nézve irreális gazdasági növekedés, mégis erőltetjük. Immár arra készülhetünk, hogy túlfutunk a vágány végén, s a kérdés csak az, mennyire – véli Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója.
Annak egyelőre nyoma sincs, hogy a fogyasztói attitűd változása mentené meg a civilizációt a klímaváltozástól, az viszont már biztosnak látszik, hogy az áramfogyasztás rövid időn belül megduplázódik. Az átmeneti korszak kihívásairól kérdeztük Varró Lászlót, a Shell globális üzleti környezetért felelős alelnökét.
A klímaváltozás nemcsak ökológiai, hanem erőteljes pszichológiai kihívás is, amely összetett érzelmi reakciókat vált ki. De vajon az ökobűntudat megbénít-e minket, vagy éppen motiválóan hat?
Aligha lehetett volna jelképesebb helyszínt találni az idei éghajlati csúcskonferenciára, mint a brazíliai Belém. A trópusi éghajlati övben fekvő Belém egész évben forró és esős város, nyitott csatornákkal, a házak 40 százaléka nincs bekötve a szennyvízhálózatba.
