Két magyar cég is nyert az uniós Horizont 2020 keretprogram pályázatának második fázisában, ami eddig példa nélküli siker. Ezzel a cégek összesen 2,5 millió euró értékben valósíthatnak meg innovatív tevékenységeket.
A korábbi belvárosi polgármester arra kíváncsi, honnan van pénze a kormány ellen tüntetőknek. Mi a helyében mélyen hallgatnánk.
Történelmi mélypontra zuhant a rubel dollárral szembeni árfolyama, drasztikusat lépett az orosz központi bank, beszakadt a tőzsde is, a tőke pedig menekül Oroszországból. Mi lesz itt? Összeomlik Oroszország? És a magyar élelmiszeripar? És mi lesz a forinttal? Elmagyarázzuk.
Egy kutatás eredményei szerint a vállalkozások mindössze 14 százaléka élt pályázati forrásokkal és mindössze 55 százalékuk hallott egyáltalán a lehetőségről.
A tegnapi naptól 10 milliárd fejlesztési támogatásra pályázhatnak a kisvállalkozások, sőt, a kormányzat tervezi a keretösszeg megemelését.
Kelet vagy Nyugat? Mérlegre tettük, hogy ha pusztán a pénzügyi oldalát, pragmatikusan nézzük, akkor Putyin orosz elnöknek (és a kínai elnöknek) vagy Juncker, az Európai Bizottság elnökének (és az amerikai elnöknek) az ölelése lehet-e kifizetődőbb Magyarország számára.
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.
A jövőben nem lehet majd állami kórházban magánegészségügyi szolgáltatást nyújtani – jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár szerdán egy budapesti konferencián. Zombor Gábor szerint teljesen el kell majd különíteni az állami és magánszolgáltatói tevékenységet az egészségügyben, és a jövőben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár magánellátást nem fog finanszírozni.
A bürokrácia leépítése, a magyar kkv-k helyzetbe hozása, és a hitelintézeti rendszer átalakítása – ezeket tartja legfontosabbnak a jegybankelnök.
Eddig 1103,7 milliárd forintra kötöttek a bankok és ügyfeleik több mint húszezer nhp-s kölcsönszerződést. Ez az összes kis- és középvállalkozói hitel megközelítőleg 24 százaléka, az összvállalati hitelállománynak pedig több mint a tizede. Íme, három példa a több mint 20 ezerből.
1,6 százalékra mérséklődött a Széchényi Kártya éves nettó kamatszintje. Ez egy tízéves futamidejű hitel, 50 milliós felső határral, és akár használt eszközökre is fordíthatja.
Az MNB közzétette a szeptember 1-től érvényes kondíciókat, így a Növekedési Hitelprogram második szakaszában nem változnak jelentősen a feltételek.
Saját maga gyártotta le a tricikli összes alkatrészét, így az belekerült 2,5 millió forintba is, ettől lett egyedi a járgány, amiről kávét fog árulni egy olyan vállalkozó Debrecenben, aki amúgy állami alkalmazott is.
A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 5 milliárd forintot helyezett ki júliusig 45 hazai kis-, és közepes vállalkozásba.
A mezőgazdasággal foglalkozó mikrocégek aránya duplájára nőtt.
Két magyar céget mutatunk be, amelybe idén összesen 700 millió forintot fektetett be két hazai kockázati tőkés társaság. Az egyik nagyon könnyen, a másik nagyon nehezen tudott megállapodni a befektetőkkel. De hogyan tárgyalnak a kockázati tőkések, mit akarnak, milyen szempontok vezérlik őket? Mitől lesz vonzó egy pénzre áhítozó kisvállalkozás? És min lehet elcsúszni?
A jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP) iránt várhatóan nyár után indul be cégek érdeklődése.
Dübörgő gazdaság, bővülő foglalkoztatottság, növekvő keresetek, csökkenő állampapír-hozamok, olcsóbb finanszírozás. És mégis, külföldről és belföldről egyaránt állandó a riogatás. Ha tényleg olyan rossz a helyzet, ahogy az elemzők mondják, miért nem omlottunk már össze több évvel ezelőtt? Elmagyarázzuk.
3 és 60 millió forint közötti hitelt nyújt az állami Eximbank 4,1 százalékos kamatra kisvállalkozásoknak is.
A növekedési hitelprogram alapvetően nem változtatja meg a gazdaság szerkezetét - mondta egy kisválallati hitelezéssel foglalkozó bankár egy konferencián.
