szerző:
hvg.hu

Történelmi mélypontra zuhant a rubel dollárral szembeni árfolyama, drasztikusat lépett az orosz központi bank, beszakadt a tőzsde is, a tőke pedig menekül Oroszországból. Mi lesz itt? Összeomlik Oroszország? És a magyar élelmiszeripar? És mi lesz a forinttal? Elmagyarázzuk.

Én csak annyit látok, hogy mindenhol vezető hír a rubel gyengülése. Ez mit jelent, és miért is ekkora baj?

Az orosz fizetőeszköz dollárral szembeni árfolyama ma megközelítette a 80-as szintet. Ez év eleje óta több mint 100 százalékos gyengülésnek felel meg. Olyan, mintha a 300 forintos euró pár hónap alatt felugrana 600-ra, napon belül pedig mondjuk 300-ról 350-re változna az árfolyam. A rubel gyengülése több fronton támadja az orosz polgárokat és a gazdaságot. Először is, drágulnak az importtermékek, az élelmiszereknél például 20-25 százalékos volt idén az áremelkedés. Ez azt is jelenti, hogy – ezt pedig már az orosz kormányzat is elismeri – nőni fog a szegények száma, aránya (a szegényebbeket jobban megüti a magasabb infláció). A Gazprom pedig már elkezdett azon gondolkodni, hogy növelhetné a belföldi árat, mivel az olcsó helyi gázár nem fedezi a költségeket.

Árfolyamok Moszkvában. Elpattant a rubel
©

A boruló árfolyam ugyanakkor még egy sor területre hatással van: elszáll az orosz cégek devizában felvett, de rubelben fizetendő törlesztője (ugyanez igaz a lakossági hitelekre is), de az állam is drágábban tud hitelhez jutni. A boruló rubel miatt jelentősen megemelte a jegybank a kamatot hétfőn éjjel, 10,5-ről 17 százalékra, és mivel az orosz állam, illetve többségi állami tulajdonú bankok korlátozottan vehetnek fel Nyugaton hiteleket, rubelben kellene kölcsönért folyamodniuk, vagy máshonnan kellene forrást szerezni (például Ázsia). Az átállás viszont nem megy gyorsan, ráadásul nem is biztos, hogy onnan adni akarnak majd az oroszoknak pénzt, ha szükség lesz rá. Vagyis tömören: a legdurvább hatás az, hogy az oroszországi élet jelentősen drágul lakosságnak, cégeknek és az államnak is (jobban kell a béreket emelni például a drágább finanszírozás mellett). Az emelkedő árak mellett pedig elindult a fogyasztás csökkenése, ami a gazdaság teljesítményének csökkenését vonja maga után. A tőzsdén lévő cégek értéke a rubel zuhanása, illetve a befektetők hangulatváltozása miatt jelentősen csökken.

Bedől az orosz gazdaság?

Pár hete még arról volt szó, hogy évekig is kihúzhatják az oroszok, ha szorul a csizma, hiszen több száz milliárd dollár tartalékon ülnek. Csakhogy a Guruló Hordó blog már pedzegette, nem tudni, hogy ennek a tartaléknak mekkora része mozgósítható azonnal. Az oroszok tartalékai rohamosan fogynak, és bár november végén a jegybank adatai szerint volt még 418 milliárd dollárjuk, egy év alatt 100 milliárd volt a csökkenés. Emellett hasonló mennyiségű tőke távozhat az országból 2014-ben.

Az látszik, hogy kapkodnak az oroszok, a drasztikus éjjeli jegybanki kamatemelés is azt mutatja, gyorsan akarnak cselekedni. Egyes elemzők szerint ugyanakkor megkésett lehet a kamatemelés, korábban kellett volna lépni. A helyzet öngerjesztő lehet: mivel pánik van a piacokon, így a legkisebb rezdülésre is komoly változások történhetnek a devizapiacon, illetve a tőzsdén.

Ki kell emellett emelni, hogy az orosz állam nincs eladósodva – a GDP-hez mérten 13 százalék körül áll a mutató –, így a kormány vehet fel hitelt a költségvetési lukak tömködésére. Márpedig ilyen lukak biztosan lesznek, mivel már a 60 dollár alá is benéző olajár egyáltalán nem elég az orosz büdzsé egyensúlyban tartására (ahhoz 105 dollár lenne az ideális). Az orosz kormányzat Nyugatról nem igazán tud hitelhez jutni, belföldön pedig csak nagyon drágán tudná finanszírozni magát. A keleti piacok, ahonnan pénzt lehet beszedni, kiépítése időbe telhet.

Keddi tanácskozás Moszkvában - Dmitry Medvegyev, Elvira Nabiullina, a Központi Bank elnöke, Anton Siluanov pénzügyminiszter és Igor Shuvalov miniszterelnök-helyettes
©

A kimenetelt nem lehet megjósolni, ám az orosz központi bank újabb lépéseket tervez. A piacokon azt rebesgetik, jöhetnek a tőkekorlátozások – limitálják például, hogy mennyi pénzt lehet átváltani külföldi fizetőeszközre, mennyi pénzt lehet kimozgatni az országból –, s ezzel próbáljanak gátat szabni a rubel gyengülésének (az orosz kormány persze közölte, hogy nem terveznek ilyet – legalábbis egyelőre). Az oroszok nagyon nagy pácban vannak, ráadásul úgy tűnik, most nem számíthatnak a Nyugat segítségére (az 1998-as földinduláskor például az IMF több tíz milliárd dollárt dobott az oroszoknak). 

Mi jöhet most, hogy felgyorsultak az események?

Nehéz kérdés a miként tovább, akár még az is benne lehet a pakliban, hogy az oroszok teljes hátraarcot csinálnak: már voltak arra jelek, hogy megígérték, ha visszavonják az uniós szankciókat, akkor ők is eltörlik az uniós élelmiszerek elleni embargót. Az oroszok már Bécsbe is elmentek az OPEC-nek könyörögni a kitermelés visszafogása érdekében, ám meg sem hallgatták őket.

Az orosz kormányzat úgy fest, döntően a külpolitikán keresztül érhetne el érdemi változást a jelenlegi helyzetben: enyhíteni kellene a kardozós retorikán, illetve a kelet-ukrajnai, krími helyzettel kapcsolatban is szükség lenne a stílus finomítására. Az oroszok nagyon egyedül maradtak, valószínűleg ők is tudják, hogy ebből a helyzetből vissza kell táncolniuk, csak nem tudni, hogy Vlagyimir Putyin államfő, akit pont az ilyen retorika tett még népszerűbbé, hajlandó-e ilyet lépni és milyen mértékben. Az amerikaiak hajlandóak lennének a szankciók eltörlésére, ha a Kreml hajlandó megtenni a szükséges lépéseket (ezzel pedig Putyin közvetetten beismerné, a nyugati szankciók térdre kényszerítették Oroszországot).

Mennyire fáj Magyarország az oroszok szenvedése?

Amint a keddi nap is mutatja, a forint is megérezte a rubel vesszőfutását, igaz, egyelőre csak kisebb mértékben. Az orosz helyzet romlása, illetve a szankciók azonban már csúnyán megütik az arra a piacra exportáló magyar cégeket (elsősorban élelmiszer-ipari területen), de aggódhatnak a pénzügyi területen aktív cégek is, illetve a nagy kérdés az, hogy mi lesz Paks II-vel. Bár az atomerőmű építéséért felelős kormánybiztos a múlt héten a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, a projekt financiálisan megáll a saját lábán, a jelenlegi helyzet tükrében egyre kétségesebbé válhat, hogy az oroszoknak tényleg lesz-e pénzük közép-európai szövetségesük erőmű-építkezésének finanszírozására. Ahogy azt a VS.hu keddi cikke is azt boncolgatta: az orosz gazdaság beleroppanhat a nyugati szankciókba.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Schild Róbertet választották Mekényes polgármesterének

Schild Róbertet választották Mekényes polgármesterének

Több millió villanyautóra alig pár százezer töltő jut

Több millió villanyautóra alig pár százezer töltő jut

Meghalt Karl Lagerfeld

Meghalt Karl Lagerfeld

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Ha kipróbálna egy másik, ingyenes böngészőt a gépén, adjon esélyt az új Operának

Aszad: „az amerikaiak csak zsebre teszik önöket”

Aszad: „az amerikaiak csak zsebre teszik önöket”

Adok és kapok: ez a kellő hozzáállás a párkapcsolatban

Adok és kapok: ez a kellő hozzáállás a párkapcsolatban