Hogy mit tartanak a cégek szem előtt a hitelfelvételnél, az általában attól függ, hogy milyen célbók veszik föl azt. Általánosságban azonban elmondható, hogy minél világosabbak az elképzelések, annál inkább szeretnék az ügyletet minél hamarabb lebonyolítani.

Az elmúlt évben szinte minden a Növekedési Hitelprogramról (NHP) szólt és a program meghosszabbítása miatt ez idén sem lesz másként, ha vállalati finanszírozásról esik szó. Pedig nem minden esetben és nem minden vállalat számára ez a megfelelő vagy legkézenfekvőbb megoldás. A kedvezményes hitellehetőséggel ma elsősorban azok a vállalkozások élhetnek, akik abszolút értelemben első osztályú adósoknak számítanak. A bankok számára ugyanis a 2,5 százalékban maximált hitelkamat az NHP esetében felvállalható kockázatot erősen behatárolja. Ez az oka annak, hogy a már közepesen kockázatos vállalatok is nehezen jutnak hitelhez ebből a forrásból. Az alábbi lista mutatja mik lehetnek még azok, amin elcsúszhat cége hitelkérelme:

1.Nincs üzleti terv. Ha nincs üzleti terv a bank nem tudja megállapítani, miből tudja visszafizetni a vállalkozás a neki folyósított hitelt. Nem csak az üzleti terv hiánya jelenthet problémát, hanem az is, ha az nem megalapozott. Például: a cég 50 százalékos árbevétel növekedést vár üzleti tervében ám az előző évek gazdálkodási eredményeiből ez nem támasztható alá.

2.A tulajdonos nem elkötelezett. Ha egy vállalkozás kizárólag hitelből szeretne fejleszteni, miközben annak tulajdonosa minden hasznot kivon a cégből, az nem jó ajánlólevél.

3.Nincs tiszta lap. A hitel fedezetéül felkínált ingatlan tulajdoni lapja nem tiszta.

4.Nincs profit. A társaság könyvei szerint a vállalkozás profit nélkül vagy csak minimális haszonnal működik. Ez azért riasztó a bankok számára, mert a háttérben „adóoptimalizálási” törekvésekre utal.

5.Idegen pálya. A vállalkozás olyan tevékenységre kér hitelt, amelyben nincsenek tapasztalatai. Banki szemszögből itt már sokkal inkább tőke- vagy tulajdonosi kockázatról és nem a klasszikus hitelkockázatról van szó.

6.Átláthatatlan számlamozgások. Cégcsoport esetén fordulhat elő az a bankok számára szintén nem túl bizalomgerjesztő jelenség, hogy a vállalkozások egymás között átláthatatlan módon számláznak és hiteleznek.

7.Korábbi hitelből fakadó korlátozások. A korábban kötött hitelszerződésben szereplő korlátozások miatt a vállalkozás csak korábbi hitelezőjétől kaphat kölcsönt. Ilyenkor reális alternatíva, hogy az új hitelből a régit váltják ki.

8.Projekttársaság. A bankok ma már nem szeretik az új tevékenységre alapított új vállalkozásokat. Ha ugyanis mégsem jön be a terv, a tulajdonos könnyedén bedöntheti a vállalkozást. A válság kitörése után pont az ilyen projekt cégeknél dőlt be a legtöbb hitel.

9.Átláthatatlan tulajdonosi kör.

10.Magas megvalósíthatósági kockázat. Ez leginkább pályázati önerő finanszírozás vagy pályázati előfinanszírozás esetén fordul elő. Leginkább azért, mert az adott vállalkozásnak nincs kézzel fogható tapasztalata, múltja az adott területen.

11.Rövid távú célok. Gyakori hiba, hogy a vállalkozás rövid távú finanszírozási problémáira szeretne hosszú futamidejű hitelt felvenni.

12.Adótartozás.

13.Ingyen pénz. A Növekedési Hitelprogramban részt venni kívánó vállalkozások körében gyakorta tapasztalható, hogy azt hiszik, az olcsó forrás fejében nem kell megfelelniük a klasszikus hitelfelvétel szabályainak. Pedig a kockázatokat ennél a programnál is a bank viseli. Ha az adós nem fizet, a kapott forrást a banknak kell az MNB-nek visszafizetnie.

Ha a fenti pontok valamelyike ön esetében is fenn áll, lehet jobb más megoldás után nézni, hiszen a lehetőségek tárház elég szélesnek mondható, és nem beleesni abba a csapdába, amikor cégvezető beleöl 3 hónapot egy NHP hiteligénybe, majd kiderül, hogy nem működőképes az adott szituációban. Ehelyett célszerű már hiteligény jelentkezésekor több alternatívával számolni.

Sokszor a legegyszerűbb módja annak, hogy a vállalkozás külső finanszírozáshoz jusson, ha a bankoknál elérhető piaci hitelek felé fordul. A standardizált folyamatoknak köszönhetően 50 millió Ft-os hiteligény erejéig az igénylés gyors és egyszerű. A termékek sok esetben szabad felhasználásúak, így kötöttségek nélkül bármire fordíthatóak. Megfelelő fedezet (általában ingatlan felajánlása) mellett akár új vállalkozások is igénybe vehetik.

További államilag támogatott konstrukciók az Új Széchenyi Hitel, valamint a Széchenyi Kártyaprogram, amelyek esetében szintén akár kockázatosabb cégek is finanszírozhatók, illetve deviza alapon az Exportélénkítési Hitelprogram (EHP). Ezeknél is a standardizált folyamatnak köszönhetően gyorsabb átfutási idővel lehet számolni.

Az átfutási időt illetően összességében elmondható, hogy folyószámlahitel, forgóeszközhitel esetében a megfelelő dokumentáltság mellett nagyságrendileg 2-3 héttel szükséges az ügyfeleknek számolniuk, míg beruházási hiteleknél ez akár 2-3 hónapig is elhúzódhat. A hosszabb átfutási időt több tényező is indokolja, mint például banki oldalról az alaposabb hitelbírálat, a megfelelő üzleti terv összeállítása, beruházási hiteleknél pedig a legtöbb esetben elengedhetetlen valamely garancia szervezet közreműködése, ami miatt önmagában 2-3 héttel kell számolni.

Tehát alaposan kidolgozott üzleti koncepcióval, üzleti tervvel, szakmai tapasztalattal, önerővel és a hitel mögé felajánlható fedezettel kell rendelkeznie a cégnek ahhoz, hogy hitelt kaphasson. Fontos tisztában lenni azzal, hogy akkor hitelezhető egy cég, ha a hitel visszafizetése nagy valószínűség mellett látható az üzleti tervből.

Hitelre van szüksége a cégének? Önnek mi a fontosabb? Ha pár óra alatt kiderül, később kaphat-e, vagy ha pár napot vár a biztos válaszra? Véleményével segítse munkánkat, töltse ki kérdőívünket!