A magyar gazdaság alulteljesít régiós versenytársaihoz képest. A tavalyi Európa-bajnok infláció nyomán Romániában már többet érnek a fizetések, nagyobb a GDP, és a sereghajtó bolgárok is majdnem annyit fogyasztanak, mint a magyarok. De mi történik, ha nem a román, bolgár árszínvonalhoz viszonyítjuk a vásárlóerőt?
Marcel Ciolacu az Eurostat friss jelentését kommentálta május 1. alkalmából.
Miközben soha nem látott pénzeső „zúdult” az országra, ezt a pénzt „Orbán rokonsága, szomszédsága ellopta”, ezt nem szabad hagyni – hangoztatta Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Párbeszéd európai parlamenti listavezetője a három párt közös, 20 éve Európában című május elsejei ünnepségén a Városligetben.
2023-ban először fordult elő, hogy az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson a romániai fizetések megelőzték a magyarországiakat. A családi adókedvezmény elinflálódott, még a gyerekesek is jobban keresnek Romániában.
A Trenkwalder szerint az ország legtöbb régiójának átlagórabérei között nincs jelentős eltérés, azok 1800-2000 forint közötti sávban mozognak.
Egymásnak ment a SPAR és a kormány; kiszámolták, hogy öt foglalkozásból négyben nem követték a bérek tavaly az inflációt; újra a 400-as szintet közelítette a forint. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Öt foglalkozásból négyben nem követte a béremelés az inflációt tavaly, az elmúlt négy év drágulásával viszont általában lépést tartottak a fizetések. 18 olyan szakma volt, amelyben 2023-ban nőtt az átlagkereset egymillió forint fölé, és egy maradt, ahol még a 200 ezret sem éri el. Azt is megnéztük, hol keresnek legjobban a pályakezdők, hol lehet a korral előrehaladva sokkal jobban keresni, és persze megmutatjuk, melyik az a három szakma, amelynek a művelői még több pénzt kapnak, mint a parlamenti képviselők.
A bérek legalább 50 százalékos emelését követelik minden munkakörben és beosztásban.
2022 óta nem volt illetményemelés a testületnél, miközben 35 százalékkal romlott a forint értéke, és az átlagbérek is 34 százalékkal emelkedtek.
A tavalyi inflációnál kisebb, az idén várhatónál viszont nagyobb fizetésemelésben állapodott meg a Tesco a szakszervezetekkel.
Az Országos Bírói Tanács úgy véli, hogy a magyar bírói fizetések nem felelnek meg a bírói tisztséggel járó felelősségnek.
Minden drágul, emiatt magasabb fizetéseket kell adni, ami viszont újabb dráguláshoz vezet – ebben a kínos helyzetben van a magyar gazdaság két éve. Az áremelkedés üteme lassan csökkenni kezdett, de az elmúlt évek annyira megviselték az országot, hogy az újabb bértárgyalások akár még lökhetnek is egyet az infláción.
Közép-Magyarországon és a fővárosban viszont az átlagos órabérek már meghaladták a 2500 forintot is.
"Forintra pontosan tudjuk, mennyit keresnek az állami propaganda kiszolgálói” – állapította meg a Demokratikus Koalíció, miután kiperelték a közmédiából, hogy mekkora fizetést kapnak az MTVA ismert és fontos alkalmazottai.
Két év alatt 20 százalékot ugrott a számuk.
Nem is az a kérdés, hogyan lehetne emelni a pedagógusok fizetéseit, hanem az, hogy miért tanít még egyáltalán bárki ebben az országban – nagyjából ezzel lehet összefoglalni, mire jutunk, ha végignézünk a pedagógusbérek adatain. Azt valószínűleg sokan betippelnék, hogy más szakmák és más országok mutatóival összehasonlítva is rémes a magyarországi helyzet, de még így is meglepő, hogy mennyire rossz valójában.
20 százalék fölötti drágulás, 16 százalékot közelítő béremelkedés – így nézett ki a június a magyar dolgozók számára.
