Érdekes eredményre jutott egy amerikai kutatás: annak ellenére, hogy a mindennapokban milyen gyakran találkozunk csomókkal, talán több gondot okoznak nekünk, mint gondolnánk. Az emberek döntő többsége ugyanis nem tudja helyesen megítélni, hogy egy csomó erős vagy gyenge.
A csomók egyfajta „vakfoltot” jelenthetnek a fizikai érvelésünkben – állítják a Johns Hopkins Egyetem kutatói, és nem véletlenül. Egy egyszerű kísérletet végeztek: négy olyan csomót mutattak be a résztvevőknek, amelyek fizikailag hasonlóak, de nem egyforma erősségűek. A csomók a létező egyik legerősebb alapcsomótól, a takács csomótól az olyan gyengékig terjedtek, amelyeket csak meg kell lökni, hogy szétbomoljanak.
A kísérlet egy pszichológiai és agytudományi docens, Chaz Firestone laboratóriumában dolgozó PhD-hallgató, Sholei Croom ötlete volt (mindketten szerzői a tanulmánynak), aki történetesen lelkes hímző. Croom egy projekten dolgozott, megfordította a hímzését, és nemjött rá, hogyan kezelje a hímzőselyem gubancát, annak ellenére, hogy a saját munkájáról volt szó. Azt gyanította, hogy a csomók furcsa rést jelenthetnek az intuitív fizikában: mit várunk el a minket körülvevő világtól, ha csak a dolgokra nézünk. Úgy vélte, hogy csomók ritka sebezhetőséget jelenthetnek ebben a világban, és mint kiderült, igaza volt.
A résztvevőket arra kérték, hogy nézzék meg a csomókat, egyszerre kettőt, és mondják meg, melyik az erősebb. A kísérletbe bevontak következetesen tévedtek. Sőt, amikor néhányszor jól feleltek, akkor is kiderült, hogy rossz okokból tették ezt, rámutatva a csomó olyan aspektusaira, amelyeknek semmi közük nem volt az erősségéhez.
Ezután, segítségül, olyan videókat mutattak nekik az egyes csomókról, amelyekben a csomók lassan forognak, hogy jól megnézhessék azokat, ám ekkor sem jártak sikerrel. Mint ahogy akkor is felsültek, amikor a kutatók minden csomó esetében megmutatták a csomók felépítésének diagramját. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb ember egyszerűen nem tudja látás alapján megkülönböztetni a gyenge csomót az erőstől.
„Az emberek rettenetesek ebben. Az emberiség ugyan évezredek óta használja a csomókat, amelyek nem olyan bonyolultak, hiszen csupán összegabalyodott zsinórokról van szó. Mégis, mutathat az embereknek valódi képeket a csomókról, és fogalmuk sem lesz róla, hogy azok fognak viselkedni” – összegezte tapasztalataikat Firestone. „Nem kell megérinteni egy köteg könyvet, hogy megítélje annak stabilitását. Nem kell megtapintania egy teke abdát, hogy kitalálja, hány bábut fog ledönteni. Azonban a csomók érdekes módon kijátsszák ítélőmechanizmusunkat” – tette hozzá Croom.
Úgy tűnik, hogy még a zsinórok kibontásából származó mély emberi tapasztalat sem képes orvosolni ezt a jelenséget, bár a kutatók sejtik, hogy egy tengerész vagy egy túlélő, akinek az élete függ a csomó erejétől, jobban teljesíthet a kísérletben, mint a nem szakértők, akiket teszteltek. Mindenesetre legközelebb ne legyen ideges, ha a gyereke ismételten nem tudja bekötni a cipőfűzőjét – gondoljon arra, valószínűleg ön sem ismeri jobban a csomókat, mint ő.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
A vita inkább a technikai részletek körül volt.
A 11 éves kisfiú halálát okozó parazita jelenlétét egyelőre nem erősítették meg.
A független képviselő szerint a telek a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területén fekszik.
