A macskák imádják a magas helyeket, és azokat akrobatikus ügyességgel képesek megközelíteni. Magaslatok iránti vonzódásukat a kutatók evolúciós örökségükkel magyarázzák: vérbeli vadászként szeretik belátni az egész terepet, hogy minden apró prédát kiszúrhassanak, egyúttal elbújhassanak a rájuk veszélyt jelentő ragadozók elől. Ahhoz azonban, hogy magabiztosan mozoghassanak nagy magasságokban is, rendelkezniük kell egy különleges képességgel a zuhanás okozta sérülések elkerülése érdekében.

Az embereket már egészen régóta foglalkoztatja, hogyan képesek a macskák olyan ügyesen földre érkezni, és komolyabb baj nélkül megúszni számunkra nyaktörőnek tűnő eséseket is. 1894-ben egy francia tudós, Étienne-Jules Marey a fényképészet segítségével igyekezett megfejteni a macskák talpra esésének titkát: saját találmányával, a mozgás dokumentálására alkalmas kronofotográfiával rögzítette egy esésben lévő macska minden mozdulatát a levegőben. Ezeknek a pillanatképeknek a tanulmányozásával rekonstruálni tudta a mozdulatsort, jobban megértve ezáltal az állat testfelépítésének és egyes végtagjainak szerepét mozgáskoordinációjában.

The first video with cat. By Etienne Jules Marey, 1894

Falling Cat is an 1894 short film produced and directed by Étienne-Jules Marey, a French scientist. It was filmed in a public park, Bois de Boulogne, and released in France. It is believed to be the first motion picture in history to show a live cat.

A felvétel alapján első ránézésre úgy tűnik, mintha a cicákra nem vonatkozna Newton I. törvénye a tehetetlenségről, amely kimondja, hogy egy szabadesésben lévő test mindaddig megtartja egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg egy kölcsönhatás a mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti. A képen ugyanis azt látjuk, hogy a macska bármiféle kölcsönhatás nélkül, önerőből változtatja meg mozgását még a levegőben, és nem zuhan le magatehetetlenül a földre abban a pozícióban, amiben az esést megkezdte. Sőt, a földet érkezés előtti pillanatban úgy domborítja a testét, hogy abból egy „mini ejtőernyőt” formáljon, annak érdekében, hogy növelje a légellenállást, és minél jobban mérsékelje a sebességét, ezzel csökkentve becsapódás erejét.

A rejtély kulcsa a macskák különleges testfelépítésében keresendő. A gerinces állatok közül ők rendelkeznek az egyik leghajlékonyabb gerincoszloppal, melyhez ráadásul extra csigolyák is tartoznak, valamint nincsen kulcscsontjuk. Ez a sajátosságuk teszi képessé őket arra, hogy hihetetlenül szűk helyekre is be tudják préselni magukat, vagyis gyakorlatilag bárhová, ahová a fejük befér.

Lábaik rendkívül ruganyosak, farkuk pedig ellensúlyt tud képezni zuhanás közben. A hónaljuknál, valamint a hátsó lábaik és hasuk között feszülő bőrlebenyek szintén segítik őket az „ejtőernyőzésben”. Kis termetük, könnyű csontjaik és sűrű szőrzetük ugyancsak közrejátszanak a biztonságos landolásban. Belső fülükben lévő, roppant precíz „egyensúlyozó műszerük” révén képesek betájolni magukat esés közben a levegőben: a másodperc törtrésze alatt felmérik, merre van az ég és merre a talaj, így egyből utóbbi tudják fordítani testüket és végtagjaikat. Ezt az adottságukat korrekciós reflexnek vagy önigazgató reflexnek is nevezik, amellyel azonban még nem rendelkeznek közvetlenül születésük után, csak 6-9 hetes koruk környékére fejlődik ki bennük maradéktalanul.

Ennek a reflexnek a működését lehet szemügyre venni az alábbi lassított felvételen:

Dual Cat Drop in Slow Motion (Righting Reflex)

Use promo code “CYBER20PCT” at http://www.smartereveryday.com/store/ TODAY ONLY Music “Adze” by AShellInThePit https://goo.gl/UPve7p

A cicák számára létfontosságú tulajdonság ez a fajta „talpraesettség”. Ha a hátukra esnének, eltörne a gerincük vagy belső vérzés alakulhatna ki. Ha nem nyújtanák ki a lábaikat időben, hogy azok érjenek először földet, akkor védtelenül érné puha hasi szerveiket a becsapódás.

Azonban még úgy is szenvedhetnek komoly sérüléseket, ha a talpukra esnek – de túl nagy magasságból. Noha volt már rá példa, hogy egy cica sértetlenül túlélte a zuhanást egy égő épület ötödik emeletéről, földet érés után pedig elsétált, mintha mi sem történt volna (pár éve történt Chicagóban), sőt ismerünk dokumentált esetet arról is, hogy egy New York-i, Sabrina nevű macska a 32. emeletről való kizuhanást úszta meg mindössze egy törött foggal, az az igazság, hogy ezek a vakmerő négylábúak nagy kockázatot vállalnak az efféle mutatványokkal.

Egy 2004-as tanulmány szerint a hét emeletnyi, nagyjából 21 méteres magasság a vízválasztó: az alatt még megúszhatja az állat akár komolyabb traumák nélkül is, afölött viszont egyre kevesebb az esélye annak, hogy életveszélyes sérülések nélkül landoljon. Az állatorvosok külön elnevezéssel illetik ezeket a jellegzetes sérüléseket mutató kis pácienseket: ez a toronyház-szindróma, melynek leggyakoribb tünetei a törött állkapocs- és lábszárcsontok, valamint a belső szervek, különösen a tüdő károsodása.

Éppen ezért, felelős állatartóként (különösen felsőbb emeleti erkélyes lakás esetén) mindenképpen érdemes lehet beruházni egy macskahálóba: párezer forintba kerül csupán, de használatával biztonságban tudható a kedvenc, aki egyúttal veszélymentesen élvezheti az utcai cicamozit. Jóllehet, veleszületett reflexe és ügyessége megóvná őt a nagyobb bajtól, jobb nem kísérteni a sorsot, és megtenni minden tőlünk telhetőt macskánk biztonsága érdekében.

Nyitóképünk forrása: AFP / DPA / Julian Stratenschulte