Ismeretterjesztő könyvet akkor igazán jó olvasni, ha közben szórakozunk is. Szerencsére vannak szerzők, akik nemcsak a tudás, hanem a tudás örömének az átadását is komolyan gondolják. Az ő könyveikből válogattunk.
A Nagy Hadronütköztetőben dolgozó tudósok nemrég olyan jelenséget figyeltek meg, amit nem jósolt meg előre a kvantumfizika alapjának számító (és a világunk fizikai törvényeit leíró) Standard Modell.
A fekete lyukat körülvevő úgynevezett anyagbefogási korong kapcsán az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy mi alkotja. A kutatók eddig úgy gondolták, tudják a választ, most azonban kiderült, hogy tévedtek.
Eddig csak elméletben feltételezték ezeknek a részecskéknek a létét, most bizonyítékot is találtak rá.
Van egy furcsa tulajdonsága a víznek, amire csak az adhat magyarázatot, ha kétféle vízfolyadék létezik.
A Washington Állami Egyetem fizikusai negatív tömegű folyadékot hoztak létre, amely a rá ható erő irányával ellentétes mozgást végez – adta hírül a BBC News.
Tudományos vizsgálatnak vetették alá a Nemzeti konzultáció Brüsszelre irányuló felvetését. A belga fővárost ugyanis sokféleképpen meg lehetne állítani például úgy, hogy aztán a Napba zuhanjon.
Egy nagyon precíz, lézeres mérőeszköz segítségével most először sikerült megmérni az antianyag (konkrétan egy antihidrogén-atom) optikai spektrumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi kutatóközpontjában. Az eredmény jelentős előrelépésnek számít az egyelőre a tudósok számára is kissé rejtélyes antianyag megismerésében.
Valami egészen fontos dolog történt 340 évvel ezelőtt december 7-én, melynek hosszabb távú következménye például az űrutazási lehetőségünk is: a fénysebesség meghatározása.
David Thouless, Duncan Haldane és Michael Kosterlitz kapta a fizikai Nobel-díjat az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért.
Két ujj és egy kis odafigyelés – gondolnánk ennyi elég is ahhoz, hogy simán elkapjunk egy elejtett tízezrest, mégis képtelenség ezt megcsinálni.
De kicsi! És miért ilyen kerek? - aki először ül repülőn, ez a két gondolat rögtön felmerülhet benne az ablakok láttán. A fizika törvényei tették ilyenné a kilátást, illetve három katasztrófa.
Mérhető-e, ami láthatatlan? Mennyi a gravitációs gyorsulás értéke a tanteremben? Miből lesz a szivárvány? Egy új fejlesztésű programmal a diákok fizikaórán, akár a mobiljukkal hadonászva is rájöhetnek a válaszokra.
Néhány hete bemutattunk egy egyszerű, de lenyűgöző trükköt egy kosárlabdás videóval. A fizika egyik érdekes jelenségét most sokkal látványosabban illusztrálták: a kísérletezők a felhők fölött engedtek útjára egy labdát, de nem akárhogy.
