Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg.
Május 29-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Peter Ware Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, az isteni részecskeként aposztrofált Higgs-bozon létezésének megjósolója. A tudós egyetlen e-mailt nem küldött még el, mobiltelefont sem használ, de örökre megváltozatta azt, amit a világról tudunk.
Élete 90. évében elhunyt Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus, aki 1969-ben az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával segítette az univerzum megismerését, az ezzel kapcsolatos felfedezéseiért nyerte el a tudományos világ legnagyobb elismerését.
Csütörtökön lesz egy éve, hogy meghalt Stephen Hawking. Emléke előtt tisztelegve a munkássága által inspirált emlékérmét bocsátott ki a Royal Mint brit királyi pénzverde.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot azzal az olasz tudóssal, aki a szervezet egy nemzetközi konferenciáján a nőket becsmérlő kijelentéseket tett.
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét pár napon belül hozzák nyilvánosságra, néhány elemről már terjednek a hírek.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei távcsőegyüttesének műszerével és a Hubble-űrtávcsővel csillagászok az Einstein-féle általános relativitáselmélet eddigi legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztjét szolgáltatták.
Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a tudósok, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból. Az egyik lehetséges felvetés szerint a zebracsíkok fölött kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudoményi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a feltételezést.
Hétfőn munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb "mérlege". A németországi Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hívatott segíteni. A Karlsruhe Tritium Neutrino Experiment nevű projekt után Katrinnak hívott elektrosztatikus spektrométert 15 évig építették.
A Cyphochilus nevű bogár délkelet-ázsiában őshonos, és van egy különleges tulajdonsága: fehér. Nagyon. A kutatók ennek köszönhetően egy olyan anyagot dolgozhattak ki, ami – szemben az eddigi fehér anyagokkal – környezetbarát.
Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok.
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.
Peter Grünberg a nyolcvanas évek végén felfedezett egy fizikai jelenséget, amely lehetővé tette a merevlemezek miniatürizálását.
Március 14-én hunyt el a világ legismertebb és legelismertebb fizikusa. 3.14: ugye ismerős?
Az egyik Reddit-felhasználó arról számolt be, hogy az otthonában tartott egyik ventillátorból az áramszünet után emberi beszéd hallatszott ki. Az interneten kért segítséget, meg is magyarázták a jelenséget.
Közönséges betontömb nem elég a kamionos terrortámadások ellen, de hogy mi a megoldás, az egyelőre kísérletek tárgya.
Közönséges betontömb nem elég a kamionos terrortámadások ellen, de hogy mi a megoldás, az egyelőre kísérletek tárgya.
Nagy port kavart a tudományos világban az európai és amerikai tudósok nagyjából egy időben tett közlése: úgy vélekednek, hogy most először ténylegesen sikerült megfigyelniük az általunk megtapasztalt világon túli negyedik, térbeli dimenziót. Hatalmas áttörésről van szó.
