Újabb bizonyítékot találtak magyar kutatók egy névtelen részecske létezésére
Másodjára is ugyanazt tapasztalták magyar kutatók egy kísérletben, ez egy új részecske létezését jelentheti.
#fizika
25 évesen lett professzor, borzasztó előadó volt, de rengeteg mindent köszönhetünk neki
Éppen száznegyven éve, 1879. november 5-én halt meg James Clerk Maxwell skót fizikus, az elektromágneses térelmélet megalkotója, aki egy sor más felfedezésével hozzájárult mai világunkhoz.
Showman, sztártanár, a fizika varázslója – 40 éve halt meg Öveges professzor
Aki nem tudja elmondani azt, amit tud, úgy, hogy egy utcaseprő is megértse, az maga sem érti igazán – vallotta Öveges József, aki egész életét arra tette fel, hogy a fizika jelenségeit minél több emberrel megértesse és megszerettesse. Piarista papként is volt Hazafias Népfront-küldött, de mindenekelőtt egy, a korát jóval meghaladó pedagógust tisztelhetünk benne.
200 éve született az ember, akit minden laposföld-hívőnek figyelmen kívül kell hagynia
Kétszáz éve, 1819. szeptember 18-án született Párizsban Jean Bertrand Léon Foucault francia fizikus, akit a Föld forgását igazoló ingakísérlete tette közismertté.
Nagyon fontos lenne tudnunk, hogy mi hozza létre a Föld mágneses mezejét
A Mars példájából kiindulva a földi élet jövőjét is befolyásolhatja bolygónk mágneses pólusának mozgása – hívta fel a figyelmet Zádori Balázs, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának fizikusa.
Megoldották a fizika 2000 éves nagy problémáját – szebbek lehetnek a fényképek
A szférikus aberráció problémáját már az ókori matematikus Dioklész is ismerte, ám azóta egyetlen fizikus sem tudta orvosolni. Most egy mexikói tudós rukkolt elő valamivel, ami a fényképezőiparra is nagy hatással lehet.
85 év után sikerült igazolni Wigner Jenő jóslatát
Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A Nobel-díjas fizikus által megjósolt különleges kvantumkristályt egy szén nanocsőben figyelték meg.
Ez az első Einstein-kézirat, amit akkor írt, mikor még nem mindenki hitt neki
Különleges jelentőségű Einstein-kéziratot kapott a stockholmi Nobel Múzeum: az 1922. december 21-én nyilvánosságra hozott írás a múzeum szerint Albert Einstein első munkája, amelyet a Nobel-díj átvétele után megfogalmazott. Ebben a fizikus az akkor még vitatottnak tartott általános relativitáselméletét védte meg.
Ma 90 éves a tudós, aki még sosem használt mobilt, de örökre megváltoztatta a világot az "isteni részecskével"
Május 29-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Peter Ware Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus, az isteni részecskeként aposztrofált Higgs-bozon létezésének megjósolója. A tudós egyetlen e-mailt nem küldött még el, mobiltelefont sem használ, de örökre megváltozatta azt, amit a világról tudunk.
Meghalt a 89 éves fizikus, aki azonosította a Föld láthatatlan alkotóelemeit
Élete 90. évében elhunyt Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus, aki 1969-ben az elemi részecskék és a kölcsönhatásaik osztályozásával segítette az univerzum megismerését, az ezzel kapcsolatos felfedezéseiért nyerte el a tudományos világ legnagyobb elismerését.
Nagyon szép pénzérmét adnak ki Stephen Hawking tiszteletére
Csütörtökön lesz egy éve, hogy meghalt Stephen Hawking. Emléke előtt tisztelegve a munkássága által inspirált emlékérmét bocsátott ki a Royal Mint brit királyi pénzverde.
A nők buták a fizikához – mondta a tudós, aztán úgy kirúgták, hogy még le is törölték
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) úgy döntött, hogy megszakít minden kapcsolatot azzal az olasz tudóssal, aki a szervezet egy nemzetközi konferenciáján a nőket becsmérlő kijelentéseket tett.
Először mutatta ki a titokzatos részecskék nyomát a CERN új neutrínódetektora
Először mutatott ki részecskenyomokat a világ legnagyobb folyékony argon neutrínó detektora. Az európai részecskefizikai kutatóközpontban (CERN) épített hatalmas szerkezet az egyik prototípusa egy sokkal nagyobb detektornak, amely majd az Egyesült Államokban valósul meg.
Mérföldkőhöz érkeztek a tudósok az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkőhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: először sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Szivárognak a hírek az új alaptantervről: Már általánosban elsorvasztanák a fizikát, biológiát és kémiát?
Az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét pár napon belül hozzák nyilvánosságra, néhány elemről már terjednek a hírek.
Minden eddiginél pontosabban sikerült bizonyítani Einstein relativitáselméletét a Tejútrendszeren kívül
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei távcsőegyüttesének műszerével és a Hubble-űrtávcsővel csillagászok az Einstein-féle általános relativitáselmélet eddigi legpontosabb, Tejútrendszeren kívüli tesztjét szolgáltatták.
150 éves tudományos vita végére tettek most pontot az ELTE kutatói
Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a tudósok, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból. Az egyik lehetséges felvetés szerint a zebracsíkok fölött kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudoményi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a feltételezést.
Munkába állt a világ legpontosabb mérlege – hatalmas nagy, pedig nagyon apró dolgot mér
Hétfőn munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb "mérlege". A németországi Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) működő szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hívatott segíteni. A Karlsruhe Tritium Neutrino Experiment nevű projekt után Katrinnak hívott elektrosztatikus spektrométert 15 évig építették.
A tudósok megcsináltak a szuperfehér anyagot
A Cyphochilus nevű bogár délkelet-ázsiában őshonos, és van egy különleges tulajdonsága: fehér. Nagyon. A kutatók ennek köszönhetően egy olyan anyagot dolgozhattak ki, ami – szemben az eddigi fehér anyagokkal – környezetbarát.
Írhatják újra a tankönyveket? Megvan az eddigi legnagyobb tömegű neutroncsillag
Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok.