Norman RamseyAPAz amerikai tudós 1989-ben kapta meg megosztva a fizikai Nobel-díjat az atomi energiaszintek kutatásáért, ezen belül az elkülönült oszcilláris mezők módszerének kidolgozásáért. Munkája vezetett az atomórák és a mágneses rezonanciás készülékek (MRI) megalkotásához. Módszere egyik gyakorlati alkalmazása a hidrogénmézer volt, amellyel eredetileg a gravitáció időre gyakorolt hatását akarták vizsgálni. A mézeroszcilláció a hidrogénatom két hiperfinom szintje között jön létre gerjesztett sugárzással.Ez vezetett el a világ legpontosabb időmérője, a cézium atomóra kifejlesztéséhez, amely 300 év alatt mindössze 1 másodpercet késik. 1967 óta a másodpercet úgy definiáljuk, mint az idő, amely alatt a cézium atomja 9 192 631 770-et oszcillál. Ramsey kutatásai segítették elő a ma már széles körben alkalmazott MRI készülékek feltalálását is. A Harvard Egyetem nyugalmazott professzorának halálát felesége, Ellie Ramsey jelentette be hétfőn.
Meghalt az atomóra Nobel-díjas megalkotója
Kilencvenhat éves korában elhunyt Norman Ramsey fizikus, az első atomóra megalkotója.
Bűnösnek találták Boldog Istvánt, öt év letöltendő börtönbüntetést kapott
Az utolsó szó jogán azt mondta még, „mindig is híres voltam arról, hogy megvesztegethetetlen vagyok”.
