Azzal vádolják a nyugatot, hogy túl sokat képzelt a Twitter szerepéről a tavalyi iráni választásokat követő tüntetésekkel kapcsolatban. "Egy ember, aki megmentette Iránt" - csak mert kijárta a rendszerfrissítés elnapolását a Twitternél, "Nobel-békedíjat a Twitternek" - és a hasonló szólamok durva túlzások lennének?
Forradalom zajlott-e le áprilisban a szavazófülkékben? Egyáltalán: mi az, hogy forradalom? Ezekről a kérdésekről vitatkozott egymással szerda délután a Terror Háza szervezésében, annak budapesti épületében Gerő András történész és Lánczi András filozófus. Gerő inkább szabadelvű, Lánczi inkább konzervatív álláspontot vallott.
Ellenzéket főként a szavai, kormánypártot elsősorban a tettei alapján lehet megítélni. A Fidesz politikusai bölcsen teszik, ha a kormány beiktatásáig is óvatosan bánnak a szavakkal: csak olyasmit érdemes mondaniuk, amit azután legalább részben teljesítenek majd. Ugyanis ezen túl bármely gesztusértékű ígéretük rögtön számon kérhető, alávethető a valóság tesztjének. Nem érdemes hát olyat bedobni, amit reálpolitikusként ők maguk sem gondolnak komolyan.
"Ha abban reménykedhetnénk, hogy nem gondolja komolyan, akkor legyinthetnénk is rá. Esetleg gúnyolódnánk rajta, jólesően kiröhögnénk. De attól tartok, komolyan gondolja. Hisz benne" – írja Gyurcsány Ferenc a blogján Orbán Viktorról.
Magyarországnak konzervatív szemléletű kormányzásra, törvényhozásra és alkotmányozásra van szüksége. Nem forradalomra. A rendszerváltás után húsz évvel a magyar politikai szisztéma bölcs és megfontolt újragondolásának, finomhangolásának, korrekciójának ideje jött el – 2010-ben erre a változásra szavaztak a választópolgárok.
Hogyan hangozna 2010-ben a 12 pont? Mit kíván a magyar nemzet ezen a tavaszon? E kérdésre kaptunk válaszokat Budapest és Szeged utcáin.
Ötvenhárom évvel ezelőtt, november negyedikén a szovjet csapatok leverték a magyar forradalmat, és azóta sok legenda született a fegyveres ellenállásról. Reguláris katonaságunk szórványosan bocsátkozott november negyedikén harcokba, leginkább a nemzetőrök és a felkelőcsoportok próbálták feltartóztatni a szovjet csapatokat. Az egyik legvitatottabb epizód a nagykovácsi csata, amelynek megtörténtét is sokan kétségbevonják. Király Béla még "hamis atombombát" is látott felrobbanni.
A zsarnokság ellen a szabadság nevében felkelő magyarok 1956-ban példát mutattak a világnak - olvasható a washingtoni Fehér Háznak a forradalom 53. évfordulója alkalmából kiadott közleményében.
Pár nappal október 23. előtt elkezdődtek a budapesti megemlékezések a város több pontján. A Blaha Lujza téren egy régi harckocsinál Szőke Zsuzska történetével ismerkedhettünk meg. Az átélésben túlsminkelt táncosok is segítettek.22-én, az évforduló előestéjén, a Parlament előtt ünnepélyesen meggyújtották a „forradalom lángját”. Akinek nem sikerült élőben megnézni ezeket a produkciókat, az most videónkban megláthatja, aki jelen volt, felidézheti az ünnepi előjáték legszebb pillanatait.
Mintegy ezren vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére a Műegyetemtől a Bem térig tartó, a Rákóczi Szövetség által szervezett hagyományos felvonuláson csütörtök este Budapesten.
Fellobbantották a forradalom lángját a korábbi évek hagyományainak megfelelően, katonai tiszteltadás mellett, a Parlament előtti 1956-os emlékműnél csütörtök este.
Az Urbanlegends.hu blog október hatodika apropóján az 1848-49-es szabadságharc leveréséhez kapcsolódó legendákból szemezgetett.
Az 1956-os magyar forradalomhoz hasonlóan az iráni helyzetre sem találja a megfelelő választ az amerikai kormány - állapította meg szerdai szerkesztőségi cikkében a The Washington Post.
