A kínai űrhajósok egy 12 részes kísérletsorozat során sikeresen tesztelték a mesterséges fotoszintézist, amely oxigénnel láthatja el az űrhajósokat, miközben üzemanyagot is termel a rakéták számára. A rendszer könnyen átalakítható, így más anyagok is készíthetők vele.
Olyan módszert kerestek amerikai kutatók, amelynél felülírhatják a fotoszintézist, és a növények fejlődését függetlenné tehetnék a Naptól. Az új eljárás mérsékelheti az élelmiszer-ellátás globális problémáját.
Az eddig ismert fajoknál akár tízszer hatékonyabb áramtermelésre képes zöldalga-törzset azonosítottak a HUN-REN-hez tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Az amerikai Georgiai Technológiai Intézet kutatói egy speciális fehérjét termelő gént adtak a Saccharomyces cerevisiae nevű élesztőgombához, hogy megnézzék, szénhidrát nélkül is képes-e életben maradni.
Bár a fotoszintézis alapfolyamatát mára nagyrészt feltárták a tudósok, még mindig van olyan része a folyamatnak, amit nem ismerünk. Ehhez segítettek közelebb kerülni a szegedi kutatók.
Az amerikai kutatóknak acetát segítségével sikerült elérniük, hogy bizonyos növények a sötétben is növekedésnek induljanak.
Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére – derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.
Egy londoni kutatócsoport egy olyan speciális megoldást fejlesztett ki, amellyel ugyanannyi szén-dioxidot lehet kivonni a légkörből hat hét alatt, mint egy hatéves fával.
Svéd kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy érdemes lenne megkérdőjelezni az állítást, amely szerint a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
A korábbi adatokhoz képest sokkal több szén-dioxidot nyelnek a szárazföldi növények egy új kutatás szerint. A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az anyaföld is megérezte a klímaváltozást, és foggal-körömmel küzd ellene. A kérdés az: meddig képes rá.
A növényvilágra jellemző fotoszintézis elméleti alapjaira támaszkodva állítottak elő hidrogént a Glasgow-i Egyetem tudósai: az eljárás áttörést kínálhat a világ energiaproblémájának megoldása felé.
Két évtizeden át tartó kutatás után amerikai biológusok a fenti szavakkal írták körül egy különleges vízicsiga legmeghökkentőbb tulajdonságát.
Egy tudományos kutatás kimutatta, hogy a mai fák nagyobbra nőnek, ezáltal több szén-dioxidot tudnak feldolgozni, mint négy évtizeddel ezelőtt. A szakemberek szerint ezzel egy kis időt nyerhetünk, hogy megtaláljuk a választ a globális felmelegedés megfékezésére - írják a Nature című tudományos folyóiratban publikált kutatási eredményeiket értelmezve.
