12 hónap van az önkormányzati válsztásokig, a fővárosnak 4 hónapra van túlélési terve, mi pedig 72 percet beszélgettünk Karácsony Gergellyel a Fülke Extrában, amelyből most 20-at megmutatunk. Állami sarcok, túlélőtervek, Lánchíd, újraválasztás – minderről szó volt videós podcastunkban, amelyből a teljes, vágatlan verzió pénteken érkezik a hvg360-on.
A főpolgármester szerint Budapest sorsa most azon múlik, „kiállunk-e egymásért, a városunkért”, meg kell óvni a budapestieket „a kormányzati sarcpolitika hatásaitól”. Ide sorolta, hogy az Orbán-kormány nem fizeti ki a Lánchíd felújításához a saját, 6 milliárd forintos hozzájárulását. Szerinte a pénzről és a forgalmi rendről is meg kell kérdezni a budapestieket a Budapesti Lakógyűlésen, hogy ők dönthessenek.
A főváros az elmúlt bő fél évben igyekezett felkészülni arra a helyzetre, hogy fizetési problémák állhatnak elő – magyarázza Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, miért hirdették meg éppen most a túlélőprogramot Budapesten.
A Medián április első felében készült felmérése szerint a budapestiek túlnyomó része gondolja, hogy a kormány azért nehezíti a főváros anyagi helyzetét, mert ellenzéki vezetése van. A többség így is elégedett Karácsony Gergely főpolgármester munkájával.
Meglepő stratégiával állt elő Karácsony Gergely főpolgármester egy évvel az önkormányzati választások előtt. Célja, hogy az önkormányzat kínzó pénzhiányának ódiuma Orbán Viktorra hulljon vissza. Kormánykörökben egyből bedobták a főpolgármesteri pozíció megszüntetését.
Egyelőre úgy fest, hogy a Fidesz hiába próbálja átneveztetni a XIII. kerületi sétányt.
A főpolgármester reagált elődje, Tarlós István szavaira, aki ismét arról beszélt, hogy leköszönésekor 200 milliárd forintot hagyott a főváros kasszájában.
Közben a beígért egészségügyi fejlesztés is elmarad.
Karácsony Gergely túlélőtervet kért gazdasági kabinetjétől, akik értesüléseink szerint olyan tervet raktak össze, amellyel visszatartanák egy ötvenmilliárdos tétel befizetését az államkasszába. Azonban a szolidaritási adót nem az önkormányzatok fizetik, hanem az állam vonja le a nekik szánt támogatásokból – vagyis jószerivel lehetetlen nem befizetni azt.
A BKK azt kéri, hogy most senki ne vegyen se jegyet, se bérletet.
Lakóterületté minősítene egy sor ingatlant a hegyvidéki önkormányzat. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték. Úgy tűnik, mindkét félnek igaza van, de hogy lehet ez? A helyszínen igyekeztünk utánajárni.
Budapest túlélő üzemmódban működik, a főpolgármester-helyettes szerint minden eszközt meg kell ragadni a fizetőképesség fenntartásához.
A korábbi rekordot 26 éve mérték.
A főváros 2012-ben félmilliárdos uniós támogatásból indította el a budapesti hajózást, azonban 2023-ban már nincs pénze a BKV-nak erre.
Lezárják délelőtt a Szabadság hidat is.
A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag szavazta meg, hogy nem engedik át az államnak a főváros kezelésében lévő szakrendelőket.
A közlekedési cégnek kötelező lenne beruházásokat megvalósítani a 66 milliárd forint értékben idén, de erre egy fillér nincs elkülönítve az üzleti tervükben.
Mennyi energia kell ahhoz, hogy egy város élő szövetként működjön? Mennyi hulladékot termel? És mi kell ahhoz, hogy 100 év múlva se nyelje el a szén-dioxid és a szemét? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunkban Orbán Tiborral, a Budapesti Közművek vezérigazgató-helyettesével és Ámon Adával, a főpolgármester klímaügyi tanácsadójával.
Kétszázmilliárd forintos fejlesztési csomagot álmodott meg Budapest vezetése a 3-as metró vonalának felszínére: új villamost, a felüljárók elbontását, bicikliutakat ígértek. A projekttel egy gond van: EU-s pénzből valósítanák meg, ráadásul abból a forrásból, amit az Unió jogállamisági problémák miatt nem hajlandó egyelőre átutalni Magyarországnak.
