A platformok akár a globális bevételük 5 százalékát kitevő bírságot is kaphattak volna. A kormány azért visszakozott, mert biztosan nem ment volna át a szenátuson a javaslat.
Egy friss felmérés szerint a mesterséges intelligencia miatt tovább romolhat az információba vetett bizalom, de az sem segít, hogy sok politikus inkább összeesküvés-elméleteket terjeszt, csak hogy politikai tőkét kovácsoljon magának.
A Meta, a TikTok és az X után az Alphabet vezetője, Sundar Pichai is figyelmeztető levelet kapott az Európai Unió biztosától, Thierry Bretontól a YouTube-on terjedő álhírek miatt.
A YouTube mostantól szigorúbb irányelvek alapján bírálja el a betegségekkel és gyógymódokkal foglalkozó videókat, különös tekintettel a daganatos megbetegedésekkel foglalkozó tartalmakra.
A törvény a jövőben is arra kötelezi a Twittert, hogy tegyen meg mindent az álhírek terjedése ellen, ám a jelek szerint a cég már csak minimálisan fog törekedni erre.
Nem verték nagydobra, csak egy feljegyzés árulkodik a változásról a Twitter egyik oldalán. A világjárvány kirobbanása óta az irányelv értelmében több mint 10 000 felhasználói fiókot és megközelítőleg 100 000 tartalmat távolítottak el a platformról.
A tényellenőrzéssel foglalkozó NewsGuard elemzőinek 40 perc sem kellett ahhoz, hogy álhíreket és hamis információkat ajánljon nekik a TikTok algoritmusa.
Két külföldi egyetem több száz olyan tartalommegosztót vizsgált, amelyek gyakran publikálnak a Facebookon. Kutatásuk szerint a féligazságoknak és megtévesztő posztoknak nem nehéz kitűnniük a valós és hiteles információk között, nagyobb esélyt adva ezzel a veszélyesebb bejegyzések terjedésének is. A Facebook szerint nincs miért aggódni.
A Facebook azt állítja, hogy a fellépésüknek köszönhetően csak az Egyesült Államokban mintegy 50 százalékkal csökkent az oltásokkal szembeni bizonytalanság.
Kitört a vita néhány akadémikus és a Facebook között, amiért az blokkolta több kutató személyes profilját. A szakértők azt vizsgálták volna, miként lesz egy alaptalan információból sokak által megosztott álhír az oldalon. Állítják: a szolgáltatás el akarja őket hallgattatni.
A közösségi oldal új szabálya szerint, ha valaki rendszeresen oszt meg a tényellenőrzők által hamisnak jelzett információt, a cég algoritmusa eltünteti a hírfolyamból.
Miért nem tiltja a Facebook a félretájékoztatást a klímaváltozással kapcsolatban? Ezt kérdezi egy alapos vizsgálat után a Stop Funding Heat. Azt dokumentálták, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tájékoztatás hitelessége nem is része annak a politikának, amelyet a világ legnagyobb közösségi oldala folytat Mark Zuckerberg irányításával.
Az Európai Parlament idén nyáron döntött úgy, hogy létrehozza az eddigi leghosszabb nevű bizottságát, amelyet így hívnak: „Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság”. A hosszú névnek hála azonban egyből meglehetősen sokat megtudunk a tevékenységéről. A további részletekért interjút készítettünk Raphaël Glucksmann-nal, a bizottság francia elnökével. Szavaiból egy olyan hibrid háború képe bontakozott ki, amelynek egyik fő terepe a sajtó, a célja pedig az, hogy emberi áldozatok nélkül keltsen az európai országokban félelmet és bizalmatlanságot, valamint kétkedést a fennálló demokratikus intézményekben.
A jelek szerint hiába próbálja a YouTube elejét venni a koronavírussal kapcsolatos félretájékoztatásnak, még mindig sok az olyan videó, amelyben félrevezetik a nézőket.
Novemberben félidős választásokat tartanak az Egyesült Államokban, ami Donald Trump sorsát is megpecsételheti. A Facebook a 2016-os esetből tanulva ezúttal már beavatkozik, és törli azokat a bejegyzéseket, amelyek a szavazás kapcsán megtévesztenék a felhasználókat.