Szaporodó mosómedve-állomány él vadon Magyarországon, amit immár képek is bizonyítanak. Az invazív faj komoly kockázatot jelenthet az őshonos fajokra, jelenlétüket tojásokkal megpakolt álfészkek bevetésével bizonyították kutatók.
A szakértők szerint „összetojás" történhetett, valószínűleg kettőnél több szülő gondozza a kismadarakat.
„Ez igazából nagyon vicces” – még a kutatókat is meglepte, hogy a szarkák és a varjak egyes esetben miből építenek fészket maguknak. Történetesen az ellenük bevetett tüskékből és hálókból, és nem is akármilyen célra.
A lakosság és az önkormányzatok segítségét kéri a baglyok költésének elősegítéséért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amelynek tájékoztatása szerint műfészkek és költőládák kihelyezésével jelentősen javulnak a lakott településeken élő, rágcsálópusztító madarak életfeltételei.
Fogselyemmel erősítettek jeladót élve elfogott rovarokra, így bukkantak a kolóniára.
A szelekció természetes, az előző években is volt rá példa.
A közhiedelemmel ellentétben a földön csipogó madárfióka nem szorul segítségre, a szakemberek ezért azt javasolják, nyugodtan hagyjuk csak ott. Ha nyílt helyen bukkanunk egyre, maximum egy bokorig vigyük, de haza semmikép.
Kétszer vonultak ki a hétvégén a rendőrök a szórakozóhelyhez, összesen 53 emberrel szemben intézkedtek.
Egy idegen gólya foglalta el a fészkét.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
A pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés hídjának tisztítása során elpusztított molnárfecske-fészektelep társadalmi értéke megközelíti a negyvenmillió forintot.
Parlagi sas fészekőrző akciót hirdet idén is önkénteseknek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely a felnőttek és nyugdíjasok mellett kiemelt segítőként számít a középiskolásokra és a főiskolai, egyetemi hallgatókra.
A felszámolt fészektelepek ellenére nőtt a varjak száma Baranyában: harminc százalékkal több a fészkelő pár a tavalyinál.
A világ egyik legnagyobb ilyen dinókeltetőjére bukkantak a Delhi Egyetem kutatói. Tanulmányozásával több dologra is fény derült a titanosaurusok szaporodásáról.
Sokkal több hulladék halmozódik fel azoknál az állatoknál, amelyek ritkábban építik újra szűkebb lakóhelyüket, állítja egy friss kutatás.
Kéthetes kisgólyát nevelnek néhány napja a mályi madármentő állomáson. Valószínűleg az anyja dobta ki az erdőtelki fészekből, mert úgy gondolta, nem tudja felnevelni. Helyiek találták meg a fészek közelében a fűben, ők értesítették a madármentőket, akik abban bíznak, ha megnő, elrepülhet társaival Afrikába – számolt be csütörtökön az RTL Híradó.
A túlsúlyos dinoszauruszok is gondos szülők voltak, megtalálva a módját, hogy kikölthessék fiókáikat – állítja Tanaka Kohei, a Calgary-i Egyetem paleontológusa, aki kutatási eredményeit Berlinben, a Gerinces Őslénytani Társaság éves közgyűlésén ismertette.
Közeli rokonaik fészkét védelmezik azok a madarak, amelyek úgy döntöttek, hogy nem alapítanak családot - olvasható az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) közleményében. Az úgynevezett kooperatív költés ott alakul ki, ahol a fészkekbe más madarak csempészhetik be a tojásaikat.
Gyurgyalagok fészkelő helyéül szolgáló üregeket tömött be egy ismeretlen tettes a harkányi homokbányában. A még ki nem kelt fiókák a rajtuk kotló szülőmadarakkal együtt pusztultak el.
