Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Vadon élő, fészkeket fosztogató mosómedvéket kaptak lencsevégre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői vadbiológus kutatói. A kutatók azt vizsgálták, hogy mennyire jelent problémát a helyi őshonos élővilágra, és főként a madarakra az Európában nem őshonos, Észak-Amerikából behurcolt invazív faj jelenléte. A mosómedvéket tyúktojásokkal megtömött álfészkekkel csalták lépre, pontosabban kameravégre.
Így immár vadkamerás felvételek is bizonyítják, hogy a helyi őshonos fajok (vaddisznó és nyuszt) mellett a nem kívánt betolakodók is alaposan belakmároztak a potyatojásokból. A vizsgálatot az Ócsa környéki lápos területen végezték el, ahol – mint Galambos László, az Ócsai Természetvédő Vadásztársaság fővadásza elmondta – 10 éve vették észre a mosómedvék jelenlétét, akik közül évről-évre egyre több került puskavégre,
tavaly már 13-at lőttek ki a területen,
kettőt pedig élvefogó csapdával fogtak be.
Bíró Zsolt, a MATE egyetemi docense szerint az invazív fajt még a múlt század közepén hozták be Európába a prémje miatt, Magyarországon pedig 1998-ban ejtették el először egy példányát. A docens szerint a fészekrablással is komolyabb károkat okozhat a helyi faunában a mosómedve. A vizsgálatról videós beszámolót is készítettek:
A MATE az MTI-n keresztül közleményt is kiadott a kutatásról. Mint írták, a mosómedvék leginkább tojásokkal, hüllőkkel, békákkal, rovarokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak, és idézték Katona Krisztiánt, a MATE egyetemi docensét, a kutatás szakmai vezetőjét, aki szerint a mosómedvék viszonylag gyorsan szaporodnak: egy nősténynek évente öt-hat utóda is lehet.
Az Európa számos országában megtelepedett faj, és növekvő állománya számtalan nehezen kezelhető problémát okoz. Magyarországon feltehetően fogságból szökött egyedek telepedtek meg a főváros szomszédságában, ahol szaporodó állományuk alakult ki.
Ha az állomány intenzív növekedésnek indul, az komoly veszélyt jelenthet az őshonos fajokra
– figyelmeztettek a kutatók, akik szerint jelenleg csak néhány tucat egyed élhet Magyarországon, és mivel jellemzően éjjel aktívabbak, nem valószínű, hogy bárki találkozik velük. Ha mégis mosómedvébe akadunk természetjárás során, akkor azt ajánlják a szakemberek, hogy
ne közelítsük meg őket, mert haraphatnak és fertőzéseket terjeszthetnek.
A mosómedve nem az egyetlen betelepülő, és aggodalomra okot adó faj. A Hévízi-tóban például egy dél-amerikai halfaj jelent meg:
Fél méternél is nagyobbra növő délszaki halfaj telepedett meg a Hévízi-tóban
Páncélos, lyukat fúr a mederbe, és még az őshonos ragadozók számára is kockázatot jelent. Tavaly tűnt fel a természetvédelmi őröknek egy párducmintás harcsaszerűség, amikor lemerültek, hogy fotókat készítsenek a Hévízi-tó halfajairól. Utánanéztek, és nem örültek annak, amit megtudtak róla.
