A Kóbei Egyetem kutatói szerint 7300 éve akkora vulkánkitörés volt a térségben, hogy a láva 4500 négyzetkilométernyi területet borított be.
A földtörténet legsúlyosabb kihalási eseménye, amelyben a szárazföldi fajok 90 százaléka pusztult el, több mint 200 millió évvel ezelőtt következett be – állapította meg egy kínai tudósok által vezetett kutatócsoport. Korábban a tudósok a tömeges kihalás időpontját 252 millió évvel ezelőttre tették.
Mintegy 2,9 milliárd évesek azok a gleccsermaradványok, melyeket Dél-Afrikában találtak. Létezésük a Föld történetére vonatkozó több elméletet is megerősít.
Csupán 26 méterrel marad el a Yucatán-félsziget partjainál felfedezett víznyelő a rekorder Sárkánylyuktól, de így is hasznos lehet a tudósok számára.
Világméretű társadalmi kérdésre igyekeznek reagálni a geológusok egy szűkebb szaktudomány eszközeivel: milyen korban él immár az emberiség?
Az ausztrál New Curtin Egyetem kutatói szuperszámítógép segítségével szimulálták, hogyan fog kinézni a Föld 200-300 millió év múlva.
A szoftvermérnökként dolgozó Ian Webster az elérhető adatbázisokból egy olyan weboldalt rakott össze, ahol rákereshetünk arra, a Föld történetének különböző időszakaiban hol volt az a terület, ahol ma lakunk.
Korábban úgy vélték a kutatók, hogy 14 Celsius-fok lehetett a globális átlaghőmérséklet az utolsó jégkorszak csúcsán, most azonban kiderült, ennél jóval hidegebb volt.
Két amerikai tudós két évnyi kutatás és elemzés után arra jutott, a fiatal Földön alig voltak szárazföldek, szinte az egész bolygót víz borította be.
A földtörténet forradalmi fejlődésének legkorábbi bizonyítékára leltek kutatók egy gaboni kőfejtőben: 2,1 milliárd éves fekete palában olyan organizmus nyomát találták, amely önerejéből volt képes helyváltoztatásra.
Egy interaktív térképen nézheti meg, milyen volt mostani lakóhelye akkoriban, amikor még dinoszauruszok lettek volna a szomszédjai.
Egy újonnan felfedezett dinoszaurusz a bizonyíték arra, hogy nem akkor vált le Kelet-Ázsia a Pangaea szuperkontinensről, mint eddig hitték.
Új földtörténeti korszakként határozták meg jelenkorunkat a tudósok: az északkelet-indiai Meghálaja államról elnevezett korszak 4200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor egy óriási aszály világszerte számos civilizációt elpusztított, és még ma is tart. A hivatalos felosztás frissítését többen vitatják.
Új emlősfajt fedeztek fel egy 130 millió éves észak-amerikai koponyalelet alapján, amely az ősi Pangea szuperkontinens szétválásának időpontját is későbbire teheti.
A Pangea, az őskontinens 300-175 millió évvel ezelőtt létezett. A Brilliantmaps által közzétett akkori világtérképen berajzolták a mai határokat, amiből kiderül: Magyarországot a Tethys-ősóceán és nagyjából a jelenlegi szomszédai vették körbe.
A Hold a korábbi feltételezéseknél jóval hosszabb ideig, legalább 3,56 milliárd évvel ezelőttig rendelkezett a földihez hasonlóan erős mágneses térrel – állapították meg tudósok egy új tanulmányban, egyszersmind leszögezve: azt viszont továbbra sem tudják, hogy mikor és miért indult hanyatlásnak a jelenséget kiváltó belső dinamómechanizmus.
A tudósok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogyan alakultak ki a kontinensek.
Fenekestül fölforgatta a világot a Covid–19, de vajon földtörténeti távlatban is marad-e nyoma a vírusnak? – tették fel félig komolyan, félig játékosan a kérdést a Leicesteri Egyetem kutatói.
A skót tengerpart közelében, a víz mélyén bukkantak az 1 kilométeres becsapódási kráterre.
Tízmillió év alatt heverte ki a Föld élővilága a perm-triászi nagy kihalási eseményt - számították ki kutatók, akik vizsgálataikról a Nature Geoscience című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat.
