szerző:
MTI

A földtörténet forradalmi fejlődésének legkorábbi bizonyítékára leltek kutatók egy gaboni kőfejtőben: 2,1 milliárd éves fekete palában olyan organizmus nyomát találták, amely önerejéből volt képes helyváltoztatásra.

A kutatók kiváló állapotban megőrződött, apró, csőszerű struktúrákat fedeztek fel, amelyek akkor keletkeztek, amikor ismeretlen organizmusok áthaladtak a puha sáron táplálék után kutatva a nyugodt, sekély tengeri ökoszisztémában. A fosszíliák magukat az organizmusokat nem tartalmazzák, azok mibenléte rejtély – derül ki a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban bemutatott tanulmányból.

Az élet a Föld vizeiből fejlődött ki egysejtű bakteriális organizmus formájában mintegy 4 milliárd éve, de az első életformák nem voltak képesek az önálló helyváltoztatásra, vagyis hiányzott a motilitás (önerőből való mozgás) képessége.

A mostani kövületek abból a korból származnak, amikor a Föld oxigénben gazdag volt és olyan körülményekkel rendelkezett, melyek a kezdetleges sejti lét komplexebbé fejlődését támogatták – vélik a kutatók. A gaboni fosszíliák nagyjából 1,5 milliárd évvel régebbiek, mint a motilitás vagy az állati élet eddigi legrégebbi bizonyítékai, valóságos kincsesbányának számítanak, és így megtalálták bennük a legrégebbi ismert többsejtű organizmusokat rejtő fosszíliákat is.

©

„Itt elsősorban a bámulatba ejtő komplexitás és a méretbeli és formabeli sokszínűség számít” – mondta Abderrazak El Albani paleobiogeokémikus és szedimentológus, a franciaországi Poitiers-i Egyetem tudósa.

A csőszerű szerkezetek mintegy 170 milliméteresek, eredetileg szerves anyagból, vélhetően nyákfonalból álltak, amelyet a sáron áthaladó organizmus hagyott hátra. A tudósok szerint a szerkezeteket feltehetően egy többsejtű organizmus vagy egy egysejtűek alkotta halmaz hagyta hátra. Ezek hasonlatosak lehettek azokhoz a csigaszerű organizmusokhoz, amelyek akkor alakulnak ki, amikor bizonyos amőbák ínséges időkben összehalmozódnak, hogy közösen mozdulva élhetőbb környezetet találjanak.

„Az élet a paleoproterozoikum földtörténeti korban 2,5-1,6 milliárd évvel ezelőtt nemcsak bakteriális volt. Sokkal komplexebb organizmusok is kialakultak egy ponton, valószínűleg bizonyos szakaszban és meghatározott körülmények között” – mondta El Albani.

Összehasonlításképpen: az első gerincesek mintegy 525 millió éve jelentek meg, a dinoszauruszok 230 millió éve, a Homo sapiens pedig 300 ezer éve.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Első metróját kapta meg a 10 milliós Dzsakarta

Első metróját kapta meg a 10 milliós Dzsakarta

Marad a tavaszias idő, kis kockázattal

Marad a tavaszias idő, kis kockázattal

Minden tagállamban vizsgálná az EU a jogállamiságot, kényszerítő intézkedéseket is bevetne

Minden tagállamban vizsgálná az EU a jogállamiságot, kényszerítő intézkedéseket is bevetne

Diana Ross is megvédte a pedofíliával vádolt Michael Jacksont

Diana Ross is megvédte a pedofíliával vádolt Michael Jacksont

Fagyállós tejjel, gombostűdarabokkal ölhetik a macskákat Felgyőn

Fagyállós tejjel, gombostűdarabokkal ölhetik a macskákat Felgyőn

Először bukkant fel a legújabb Ferrari szupersportkocsi természetes élőhelyén - videó

Először bukkant fel a legújabb Ferrari szupersportkocsi természetes élőhelyén - videó