Ángyán József arra figyelmeztet: a parlament előtt lévő törvényjavaslattal a kormány tovább szűkíti a Nemzeti Földügyi Központ által eladott állami földek adatainak eddig is korlátozott szintű nyilvánosságát.
Lanyha volt az érdeklődés a júliusi árverésen megvételre kínált állami termőföldekért, mert az elmúlt két évben csökkent az agrárvállalkozások jövedelmezősége és így a birtokok értéke is. Az állam ugyanakkor aranyáron akarta mérni a földet.
A tavalyi átlagárral számolva több mint 41 milliárd forintos bevétele lehet. A cél, hogy segítség a kis- és közepes gazdálkodókat, de a korábbi tapasztalatok alapján vannak kétségek, hogy ez megvalósul-e.
Az új földesurak még az ugyancsak a háború okozta gazdasági visszaesés és üzemanyag-drágulás idején is nyerni tudnak. Jól jár, aki az állami földárveréseken birtokhoz jutott, és azon gabonát termeszt.
Vas megyében ugyan kevesebb állami földet árvereztek el, mint másutt, de az eredményekben nyomon követhető az Orbán–Simicska-háború is.
Látványos leleplezése a fideszes vidékpolitikának, hogy a január elsejével létrehozott nyilvános regiszterben Mészáros Lőrinc is őstermelőként szerepel.
Áder felmentette Bitay Márton Örsöt, majdnem bruttó 9 millióval távozott.
Pénzt kértek a földvásárlásra jogosultaktól azért, hogy ne licitáljanak rá a kikiáltási árra, felhajtva ezzel a föld árát. Kalocsán, Berettyóújfaluban, Ráckevén és Zalaegerszegen akartak így beavatkozni a 2015-16-ban kiírt földárveréseken. Bár a gazdák nem fizettek a csalóknak, most vádat emeltek ellenük.
Hajdú-Biharban 90 éves, idősotthonban élő is vásárolt földet a három évvel ezelőtti árveréseken. Itt is a nagybirtokok terebélyesedtek, ráadásul az európai földárakhoz képest jóval alacsonyabb áron. Ángyán József szerint igencsak jó befektetés lehet a liciteken szerzett föld, ha a földforgalmi törvény elleni kötelezettségszegési eljárás után, a földpiac liberalizációjával kiegyenlítődnek a földárak.
Az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét egy új törvénymódosítás, a szervezet még a földárakba is beavatkozhatna. Vannak, akik szerint a változás a versenyképességnek jót tenne, de így is akad hátránya. A bírálók úgy látják, a kormányhoz közeli agrárvállalkozók járnak jól.
A második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára egy újabb megye földárveréseinek körülményeit elemezte. Kíméletlen alapossággal.
Székkutasi gazdák szembesítették egy választási fórumon a minisztereket – akik éppen a kormány birtokpolitikáját dicsérték – azzal, hogy a jelenlevők közül senkinek nem sikerült földhöz jutnia a településen, azokat a tehetősebb, távol élők vitték el. Azért a végén volt taps, mert az ellenzéki pártok még azt is elvennék, ami megvan és erőszakosan szövetkezetesítenének, na meg persze jönnek a bevándorlók.
Egymásnak estek az új földesurak és az általuk megvásárolt területeket még az árverések előtt az államtól hosszú távra kibérlő gazdák.
Hadházy szerint sem neki, sem családtagjainak nincs egy négyzetméter állami földje sem, hiába állít vagy legalábbis sugall mást a TV2. Erre akár a politikai pályáját is feltenné.
A bíróság szerint már nincs kit perelnie a kishantosiaknak, mert megszűnt a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a bürokráciacsökkentés miatt, de a minisztérium szerint még nagyon is létezik.
A jórészt a Fidesz holdudvarához tartozó új földbirtokosok egyből nekiálltak a vadászterületek újraosztásának - írja legfrissebb számában a HVG
Az ügyvezető pedig Orbánék felcsúti bizalmasának lánya lett.
Nyílt árveréseken vernek dobra ismét néhány százezer hektár termőföldet, de addig még a földforgalmi törvény módosításáról is szavaznak a parlamentben.
Négy éve nem hagyja az MNB erősödni a forintot, a kormány bombát dobott a gazdák közé, és kiderült, mennyire zsenije a spórolásnak néhány képviselő. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Összesen 1550 hektár földet vásárolt a Mészáros család az állami földek árverésein.
