Visszalökheti a feudalizmusba a magyar vidéket a Fidesz
Az agrárkamara felügyelete alá vonná a földek adásvételét egy új törvénymódosítás, a szervezet még a földárakba is beavatkozhatna. Vannak, akik szerint a változás a versenyképességnek jót tenne, de így is akad hátránya. A bírálók úgy látják, a kormányhoz közeli agrárvállalkozók járnak jól.
Katasztrófa.
Ezzel az egyetlen szóval válaszolt a földforgalmi törvény módosításával kapcsolatban feltett kérdésünkre egy karádi gazda. Nagy László és családja szőlészettel foglalkozik Somogy megyében. Korábban a helyi földbizottsággal is meggyűlt a falubeliek baja, amikor abban az uniós pénzből épített vendégházáról is elhíresült izsáki polgármester, Mondok József családjának érdekeit látták érvényesülni. „Karádon körül háromezer hektár föld van, ennek harmada az izsáki polgármester családjáé, ötszázat bérelnek, így már a földek felén ők gazdálkodnak” – magyarázta Nagy. „Tudja, annak idején privatizálták a helyi szövetkezetet, majd eléggé lerongyolódott állapotban, ezt a céget vették meg az izsáki polgármester fiai, apránként felvásárolták Karád földjeit.”
Később vadászházat is építettek ide is, majd a helyi agrárbizottság elnöki posztját is megszerezték. Akkor arra hivatkozva ültették az elnöki székbe Mondokot, hogy neki legalább van számítógépe, intézheti az ügyeket, ezt akkor elfogadták, de akkor még nem volt arról szó, hogy a földek eladásába is beleszólhatnak. Ez 2013-ban történt, és valahogy csak úgy alakult, hogy minden helyi ügyet elrendezett ez a bizottság, illetve a megyei agrárkamara, a helyiek legtöbbször csak utólag értesültek mindenről. Majd 2018 tavaszán, amikor ezeknek a bizottságoknak lejárt a mandátuma, fellázadtak a gazdák, és – mint arról a Magyar Narancs is beszámolt az év elején – a helyi földtulajdonosok érdekeivel ellentétes döntések miatt indult tiltakozás eredményeképpen sikerült egy olyan bizottságot felállítaniuk, amelyben a helyi akarat érvényesülhetett.
Ennek azonban vége lehet, ha megszavazzák a földforgalmi törvény módosítását, amely a múlt héten került a parlament elé. A hatályos jogszabály szerint a földek adásvételét ki kell függeszteni 60 napra, ez idő alatt más is jelentkezhet a területre, ha a törvényben maghatározott feltételeknek megfelel. Ha az ajánlatot az illetékes földhivatal is jogszerűnek ítéli, és azt a helyi földbizottság is véleményezte, akkor létrejöhet az ügylet. Ha az így meghozott döntés ellen valaki kifogást emel, azt a helyi jegyzőhöz kell benyújtani, és döntenek arról, hogy elfogadják, esetleg elutasítják a kifogást. Ezt követően is bírósághoz lehet fordulni az érintetteknek.
Azonban a módosítás kiiktatja a helyi földbizottságokat, a helyükbe a megyei agrárkamarai vezetés kerülne. Sok helyen a gyakorlatban eddig is így volt, mivel nem alakultak meg a bizottságok. Újdonság azonban az is, hogy a bíróságok, ha odakerülne egy ügy, akkor nem írhatnák felül az agrárkamarák határozatait, legfeljebb új eljárásról dönthetnének. Ráadásul a földárakat is megszabnák aszerint, hogy milyen a hozama az adott földterületnek. Nagy László szerint a változás helyben megint csak a Mondok család további növekedésének kedvezhet, ezt írta le katasztrófaként.
Már mindent a központban döntenek el más ügyekben is, lényegében önkormányzat sincsen. Most még ez is – tette hozzá a férfi.
Darázsfészekbe nyúl a kormány?
Nem véletlenül húzódik egy-egy földügylet hónapokig, hiszen az adásvételt is két hónapra kifüggesztik, majd így tesznek a földhivatal törvényességi vizsgálatával és a helyi földbizottság (vagy az agrárkamara) szakmai javaslatával is, csak ezek után fordulhat az érintett kifogással a jegyzőhöz. Egymást érik a testületi döntések, ugyanis kifogással rengetegen élhettek. Az már elég változatos képet mutat, hogy a testületek ki mellé állnak – a kamara, vagy esetleg a kamarai döntés ellen kifogást nyújtó mellé.
Egy makói esetben, amikor egy megözvegyült asszony kötött szerződést egy vevővel, a bejelentkező rokon mellé álltak például, szemben a kamarával. Egy pécsi esetben viszont a hatályos törvények szerinti 20 kilométeren belül gazdálkodóval szemben a városban élő mellett tette le a testület a voksát, hasonlóan a kamarai döntéshez. Akadt olyan is Kiskunmajsán, hogy 20 ezer forintért cserélt gazdát egy fél hektáros terület, a kamarának ez nagyon nem tetszett, de a helyi képviselőtestület, miután a vevő kifogást nyújtott be, ez utóbbinak adott igazat. Valószínűleg több ügylet a bíróságokon landolt.
A Kúriáig jutott egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei eset, ahol a megyei agrárkamara felperesként támadott meg egy határozatot, ám a Kúria döntése szerint a kamara nem ügyfél, nincs kereshetőségi joga. Talán a hasonló esetek miatt szerepel ebben a tervezetben az is, hogy a bíróságok ne másíthassák meg a döntéseket, legfeljebb új eljárást írhassanak elő.
A földosztás vége
Karádon azonban több kisebb gazdálkodó is úgy látja, teljesen kiszolgáltatottakká válnak a helyben már így is nagy területeket felvásárlókkal szemben, a módosítás egyet jelentene a kicsik tönkretételével. Raskó György agrárvállalkozó is úgy értékelte a javaslatot, hogy aki eddig birtokon belülre került, az ott is marad, aki kívül rekedt, az nem igazán tud majd bekerülni:
Nagyjából 350 ezer gazdálkodó van ma Magyarországon, közülük egyre többen sodródnak kifelé.
Raskó azt is hozzátette, ő úgy látja, tíz év múlva a gazdálkodók száma alig éri majd el az 50 ezret. A módosítások következtében ugyanis tovább nőhet a birtokok koncentrációja, ami azonban versenyképesség szempontjából nem káros meglátása szerint. A többször is a kormány álláspontjával ellentétes véleményt megfogalmazó vállalkozó szerint a módosítás azért is jó irány, mert egy sor helyi konfliktusnak szabna gátat. Másfelől azonban a „földosztás” lezárásának is nevezte az esetleges módosítás következményeit.
A földügyletekbe szakmai javaslattevőkként beavatkozó kamarákkal kapcsolatban Raskónak nincs rossz tapasztalata. „Nem vagyok éppen kormánypártisággal vádolható, de az elmúlt időszakban bonyolított földügyleteinket kivétel nélkül jóváhagyta a kamara” – mondta. De azért a javaslatok között az árakba való beavatkozást ő maga is furcsának látja. „A hatósági ár logikája az lehet, hogy vegyünk olcsón földet, és ha lehet, versenytársak nélkül”. Úgy látja, a javaslattal nőhet a versenyképesség, de falun
elhozhatja a feudalizmus totális bebetonozódását.
Ács Sándorné, a kishantosi földekért folyó perekben megismert gazdálkodó viszont tart attól, hogy a parlament elé kerülő törvénycsomaggal az Országgyűlés ellenőrzése alól kikerül a földügy, és a szerinte kiemelkedően fontos ügy, az állami földek után a magánföldek felügyelete is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alá kerülne.
Megdöbbenve látom, hogy már a képviselőkben sem bíznak, az a köztestület fogja ellenőrizni a földeket, az állami vagyonnak ezt a részét, amelynek főként a vezetői maguk is érdekeltek a földtulajdonban.
A kishantosi ökogazdaság egykori vezetője szerint ez egyben csapást is jelent a vidéken élő, kevésbé tehetős, gazdálkodó családokra nézve. Abban mindenesetre nincs vita megszólalóink között, hogy a tervezett módosítások a nagybirtokok további koncentrációját eredményezhetik, legfeljebb ez nem mindenkinek tetszik.
Ilyen az '50-es években sem volt
A szocialisták már a múlt hét óta kongatják a vészharangot, a javaslat visszavonást követelték, de a hétvégén már azt helyezték kilátásba, hogy annak elfogadása esetén az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Harangozó Gábor, a szocialisták elnökségi tagja vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a változtatás megszüntetné a helyben élők beleszólási lehetőségét a termőföldek adásvételében, illetve bérleti szerződéseiben, annak jogai ugyanis azokhoz a megyei agárkamarákhoz kerülnének, amelyben az „állami földmutyiban” érintett fideszes politikusok ülnek.
Az MSZP elnökségi tagja szerint a törvénymódosítás gyakorlatilag hatósági árat vezetne be a termőföldek esetében, amire még az '50-es években sem volt példa. Ez persze nem egységárat jelentene a javaslat szerint, de nem is a piaci forgalmi érték lenne a mérvadó. Az árat a tervezet szerint az adott földterületen elért hozamok alapján kellene kiszámítani, az erdők esetén pedig a talaj és a faállomány lenne az értékbecslés alapja. Mindenestre többen úgy vélik, hogy ez megint egy beavatkozási alap lehet a kamara számára. A javaslat árakra vonatkozó részével kapcsolatosan Harangozó a mezőgazdasági bizottság keddi ülése után azt írta közösségi oldalán, hogy a Fidesz ígéretet tett egy újabb változat benyújtására, ebből talán kihátrálnak.
Az agrárkamara emellett nemcsak a földvásárlók vagy -bérlők, hanem az ügyletekben nem érintett hozzátartozóik minden adatát is bekérné, amihez Harangozó szerint nem lenne joga az adatkezelési törvény alapján. Hozzátette:
ennek hátterében az állhat, hogy a kamara mindent tudni akar a mezőgazdasággal foglalkozókról.
Az ellenzéki politikus szólt arról is, illegitimnek tartják az agrárkamara működését, mivel annak vezetőiről nem törvényi előírások szerinti közgyűlésen, hanem olyan választáson döntöttek, ahol nem lehetett módosítani az indulók listáját.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
