A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Polgármesterek, azok feleségei, családjai vásárolták fel Hajdú-Bihar megye legjobb földjeit Ángyán József szerint. A 2012-ben lemondott államtitkár évek óta gyűjti és dolgozza fel munkatársaival az állami földpályázatok és az azt követő földárverések eredményeit. Az elemzések a magyar birokszerkezet teljes átalakulásának dokumentumai, amely lényegében a második Orbán-kormány alatt vette kezdetét, és ha igaza van Raskó György agrárközgazdásznak, akkor éppen a jelenlegi törvényalkotói munka végeztével le is zárul. Ángyán József professzor az állami földek elkótyavetyélésében a vidék kisemmizését látja. Jelentést készített már hét megyéről, a nyolcadikat Hajdú-Bihar megye átrendeződéséről készítette.
A különlegesen jó minőségű hajdúsági földekből 12 ezer hektár kelt el, ezek hetven százalékát, mint az előző megyék esetében is, olyan tehetős mezőgazdasági szereplők vitték el, akik már amúgy is meglehetősen nagy területeket birtokoltak. Az egykori államtitkár elemzése szerint a „szerencsések” Hajdú-Biharban is a politikusok környezetéből kerültek ki, de itt azért akadtak a baloldalhoz kötődő vállalkozók is. Ezt Ángyán is elismeri, de hozzáteszi, hogy a lényegen, mármint azon, hogy a családi gazdálkodók labdába sem rúghattak, nem változtat. A licitre kiírt terület majd egyötöde egy érdekeltséghez, a Tedej agrárholding cégeihez került, de jelentős földdel gyarapodott a Kösely Zrt. és a Hamvas-Tej Zrt. is, ez utóbbiak tulajdonosai a „nem a mi kutyánk kölyke” kategóriába tartoznak. Ebben az országrészben az egykori agrárminiszter, Fazekas Sándor, Budai Gyula, illetve Tasó László körei juthattak földekhez, de jutott terület megyei közgyűlési posztokon lévőknek, polgármestereknek is. Mindannyian szinte az összes családtagjukat bevetették a liciteken, akadt 90 éves, idősotthonban élő rokon is.
Ángyán szerint nem véletlen ez a nagy „földéhség”, mivel a Magyarországon vásárolt föld jó befektetés lehet.
„A spekuláns tőkének viszont az európai 10 (pl. Ausztria) – 35 (pl. Hollandia) millió Ft/ha átlagos földárak töredékéért – a megyében elárverezett terület mintegy 74%-a esetében 3,0 m Ft/ha alatti áron – megszerezhető állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőséget kínál. Az 5-15-szörös földárbeli különbség spekuláns tőkebefektetői körökben már „eléri az ingerküszöböket”. A földforgalmi törvény ellen megindult kötelezettségszegési eljárásnak ugyanis várakozásaik szerint a földpiac liberalizációja és ezzel az európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért most megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét. Vélhetően ebben a megyében is ez lehetett az egyik legfőbb mozgatórúgója az állami földek privatizációjának” – írja legfrissebb jelentésében a professzor.
Ángyán József jelentése a hajdú-bihari földárverésekről by HVG.hu on Scribd
A még ennél is nagyobb problémát abban látja Ángyán, hogy a kisebb falvak körüli földeket is a tehetősebb, nagyobb településen élő birtokosok zsákolták be, így a kisfalvak lakóinak nem marad megélhetésük sem.
Ángyán József legújabb, Hajdú-Bihar megyéről szóló jelentését itt olvashatja el. A következő elemzés Békés megyéről majd, a tervek szerint februárra elkészül.
