Az Egyesült Királyság fish and chips üzletei komoly nyomás alatt vannak, miután a kulcsfontosságú alapanyagok – a tőkehal és az étolaj – ára az orosz–ukrán háború következtében az egekbe szökött.
Belgiumot sem kerülik el a gazdasági válság hatásai. Tovább növekszik a szakadék a gazdagok és szegények között, amire a politika szereplői is reagálnak. A családok költségei folyamatosan emelkednek – eközben pedig ki-ki keresi a megoldást a helyzet orvoslására.
A függetlensége 1948-as kikiáltása óta a legsúlyosabb gazdasági válságával küzd Srí Lanka. A zavargásokba torkolló elégedetlenséggel dacolva nem hajlandó lemondani Gotabaja Radzsapaksza elnök, aki a családjával gyakorlatilag kisajátította magának a 22 milliós dél-ázsiai szigetországot.
Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének volt vezetője szerint a mostani problémák még semmik ahhoz képest, ami a következő időszakban várhat Magyarországra.
Még a fideszesek ötöde is válságot érzékel. A válaszadók többsége az uniós forrásokban látja a megoldást, ráadásul úgy vélik, Márki-Zay Péter eredményesebben tudna a pénz lehívásáról tárgyalni.
Drágulást, ellátási problémákat, piaci zavarokat hozhat egy elhúzódó háború, ráadásul sok tekintetben a legjobban Európa van kitéve a válság hátrányos következményeinek – tartják elemzők.
Törökország összeomló gazdasága temetheti maga alá a közel két évtizede hatalmon lévő Tayyip Erdogan elnököt. Holott hasonló válsághelyzetből éppen ő teremtett csodát.
A jegybankelnök azt írja hétfői cikkében, hogy válság jön, de egy „versenyképességi fordulat” megvédené Magyarországot, ehhez van szükség egy új gazdaságpolitikai intézményre.
Egy évvel a bejrúti kikötői robbanás után sem tudni, ki a felelős a tragédiáért. Közben Libanonban teljes a káosz, a politikai osztály mégis a bénult állapot fenntartásában érdekelt.
A vírusszerűen terjedő sztorik, azaz a narratívák hatnak a gazdaság alakulására – bizonyítja új könyvében Robert J. Shiller Nobel-emlékdíjas közgazdász. Elméletét a magyarországi viszonyokra is alkalmazni lehet.
Majdnem minden második magyar arról számol be az Európai Parlament reprezentatív felmérésében résztvevők közül, hogy a járvány miatt csökken a bevétele – ezzel listavezetők vagyunk az EU-ban. Ugyanakkor a magyarok szerint a korlátozó intézkedések több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.
Orbán Viktor ősszel már csak két rossz között választhatott, és próbálta minél rövidebbre fogni a gazdasági visszaesést, de végül majdnem ugyanoda jutott, mint a legtöbb európai ország: a gazdaság is belassul, és még sok halott is lesz – mondta Zsiday Viktor befektetési szakember. A jelenlegi válság mélyebb és drasztikusabb, mint amivel Orbánnak már dolga volt, a válságkezelés koncepciója viszont nem látszik. Zsiday szerint most és tavasszal is egy átütő mentőcsomagra lett volna szükség, de azt látja, Orbán gazdaságfilozófiája ezt nem igazán teszi lehetővé. Orbán azt tanulhatta Gyurcsány Ferenc sorsából, hogy eladósodni veszélyes, bukáshoz vezethet.