szerző:
EUrologus
Tetszett a cikk?

Majdnem minden második magyar arról számol be az Európai Parlament reprezentatív felmérésében résztvevők közül, hogy a járvány miatt csökken a bevétele – ezzel listavezetők vagyunk az EU-ban. Ugyanakkor a magyarok szerint a korlátozó intézkedések több kárt okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak.

Szeptember végén és október elején végzett az EU valamennyi tagállamában reprezentatív felmérést az Európai Parlament, amelyben a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban négy különböző területre kérdeztek rá. Ezek a következők voltak:

  • a lakosság személyes és pénzügyi helyzete,

  • az EU megítélése a Covid–19-járvány kapcsán,

  • az EU költségvetése,

  • a tagállami válaszintézkedésekkel összefüggő benyomások.

A felmérés egy részét már hetekkel korábban nyilvánosságra hozták. Ebből derült ki például, hogy az európaiak 77 és a magyarok 72 százaléka ért egyet, hogy az uniós források felhasználását össze kell kötni a jogállamisági feltételek betartásával. Éppen ez az, ami miatt a magyar és a lengyel kormány jelenleg blokkolja az uniós költségvetést. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert egy további kérdéssorból az derül ki, hogy az EU-ban leginkább a magyarok aggódnak saját pénzügyi helyzetük miatt, és itt aggódnak a legtöbben azért, hogy teljes gazdasági csődbe kerülnek a járvány miatt. A különböző uniós források, amelyekről az Orbán-kormány akár kész lemondani is, éppen a válság miatt nehéz helyzetbe kerül munkavállalók, vállalkozások megsegítésére szolgálna.

A magyarok 44 százaléka mondja azt, hogy a járvány hatásai miatt bevételkiesést szenvedtek el, ez legmagasabb arány az EU-ban, megelőzve a spanyolokat (42), a ciprusiakat (41) és a görögöket (40). A lista másik végén Svédország (19), Hollandia (17), Finnország (16) és Dánia (14) van. Ugyancsak a magyarok körében mondták a legtöbben azt, hogy személyes csőd, fizetésképtelenség fenyegeti őket, a válaszadók 6 százaléka volt ezen az állásponton. Összességében a magyar válaszadók 74 százalékának vagy már érintette, vagy valószínűleg érinteni fogja a jövedelmét a járvány. Bulgáriával együtt nálunk a legmagasabb (15 százalék) azoknak az aránya, akik emiatt nem tudnak megfelelő, minőségi élelmiszert vásárolni.

A magyarok 44 százaléka szerint a járvány kezdete óta csökkent a bevétele

Az idei első, 2020. április–májusi felmérés óta javult az unióval kapcsolatos közvélekedés. Az EU-ról pozitívan vélekedők aránya folyamatosan emelkedett, az áprilisi 31 százalékról 41 százalékra (Magyarországon a szeptember–októberi adat 42 százalék az április–májusi 35,4 százalék után). Ugyanakkor a válaszadók többsége továbbra is elégedetlen a tagállamok közötti szolidaritás mértékével. A válaszadók mintegy fele (49 százalék) nyilatkozott úgy, hogy elégedett kormánya a koronavírus-járványban hozott eddigi intézkedéseivel. Az elégedetlenek aránya ehhez nagyon hasonlóan alakul (48 százalék). A legutóbbi felmérés óta a kormányokkal való elégedettség szintje az európai átlagot tekintve csökkent.

Európában és Magyarországon is nőtt azok aránya, akik szerint az uniónak nagyobb hatásköröket kellene adni a hasonló helyzetek kezelésére és ehhez több pénzt is kellene társítani. Az európai válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban közegészségügyi célokra kellene fordítani, ezt a gazdaság helyreállítása és új lehetőségek teremtése a vállalkozások számára (42 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépés és a környezetvédelem (37 százalék), majd a foglalkoztatás és a szociális ügyek (35 százalék) témája követi. A megnövelt uniós forrásokat a magyar válaszadók legnagyobb része (57 százaléka) szintén népegészségügyi célokra fordítaná.

Ugyanakkor egy másik kérdéssorból kiderül, hogy amikor a magyarok a hazai korlátozó intézkedéseket értékelik, akkor egyáltalán nem elégedettek azok hatásaival. Amikor azt kellett összevetni, hogy az intézkedések egészségügyi haszna-e a nagyobb, vagy az ezzel járó gazdasági kár, akkor a magyar válaszadók 67 százaléka utóbbit jelölte meg, míg csak 26 százalékuk az egészségügyben tapasztalható előnyöket. Ezzel holtversenyben Bulgáriával az utolsó helyen állunk, ahol 69–26 volt az arány. (7, illetve 5 százalék volt a “nem tudom”-ok aránya.) Ennek a listának a másik végén Málta áll, nagyjából fordított számsorral (27–70–3).

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
15 százalékkal nőtt a halálozások száma, és nem csak a járvány miatt

15 százalékkal nőtt a halálozások száma, és nem csak a járvány miatt

Pintér szerint nem marad felderítetlenül egyetlen korrupciós ügy sem, ami az emberek érdekeit sérti

Pintér szerint nem marad felderítetlenül egyetlen korrupciós ügy sem, ami az emberek érdekeit sérti

Az idősszervezet szerint az ingyenes maszk hasznosabb lenne, mint a vásárlási idősáv

Az idősszervezet szerint az ingyenes maszk hasznosabb lenne, mint a vásárlási idősáv