Stagflációt – vagyis magas infláció mellett a gazdaság lassulását –, sőt recessziót okozhat Putyin háborúja Ukrajna ellen – ezt jósolja a Bloomberg szakértői előrejelzések alapján. "A növekvő nyersanyagárak és a fokozódó kockázatkerülés az ukrajnai háború miatt stagflációs sokkot okozhatnak" – írta jelentésében Christian Keller, a Barclays közgazdászcsapatának vezetője.

Az Equilor is hasonló kockázatokról ír árupiaci összefoglalójában. A befektetési cég elemzői kiemelik: Oroszország és Ukrajna termeli a globális búzaexport 29 százalékát, így ezt a szegmenst is érzékenyen érinti a háború. Nálunk ugyan gabonahiánnyal egyelőre nem kell számolni, áremelkedéssel azonban igen. A földgáz árfolyamának további emelkedése miatt a műtrágya is jelentősen drágult, ami az összes mezőgazdasági termény árát felfelé húzza, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre. A kukorica határidős árfolyama is emelkedett, hiszen a világ kukoricaexportjának 20 százalékát teszi ki Oroszország és Ukrajna termelése, a szankciók mellett a szállítási útvonalakon történő katonai műveletek szakítják meg az ellátási láncot. A vetési időszak a következő hónapokban esedékes, így a munkálatok esetleges elmaradása miatt előfordulhat a kínálat összeomlása az októberi aratási időszakban, ez pedig hosszabb távon is felfelé tolhatja az árakat.

Ennél is nagyobb gondot okozhat az olaj: az orosz kínálat egyre bizonytalanabb, az Egyesült Államok ugyanis az Oroszországból érkező olajimport teljes blokkolásáról tárgyalt az európai partnereivel, majd kedden Joe Biden be is jelentette, hogy megszüntetik az orosz energiahordozók vásárlását. Putyin válaszlépéseket ígért, amelynek keretében bizonyos árupiaci termékekre exportimport tilalmat vezethet be az általa ellenségesnek tartott országokkal szemben. Oroszország naponta 11,3 millió hordó kőolajat termel ki, mely a globális olajtermelés 11 százalékát teszi ki. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője szerint a kieső kínálatot teljes egészében lehetetlen pótolni: amennyiben feloldanák az Irán elleni szankciókat, és Szaúd-Arábia is megnövelné a kitermelést, az orosz exportmennyiség 20-30 százalékát tudnák pótolni. Hasonló a helyzet a földgáz esetében is, az európai gázár hétfőn újabb történelmi rekordszintre emelkedett, 350 euró közelében is járt egy MWh-nyi fűtőértékű gáz. Itt egyelőre nincs szó a behozatal blokkolásáról és a kínálat is stabil, ugyanakkor a gázszállítások visszafogására mindig ütőkártyaként tekintett az orosz elnök.

A klasszikus menedékeszköznek számító arany árfolyama felfelé vette az irányt a háború kitörésének hírére, és már a 2 ezer dolláros szintet ostromolja az unciánkénti ár. A stagflációs félelmek is segítik az emelkedést: az emelkedő energiaárak ugyanis magasabb inflációt és lassabb növekedést okozhatnak a következő negyedévekben. A folyamatot tovább erősíti, hogy több orosz bankot is levágtak a SWIFT-rendszerről, illetve korlátozták az orosz jegybank tartalékokhoz való hozzáférését, így felértékelődik a fizikai arany jelentősége. A kínai jegybank hosszabb távon is tovább növelheti az arany hányadát a tartalékban, ugyanakkor rövid távon számítani lehet rá, hogy az orosz jegybank piacra dob a készletéből – írja elemzésében az Equilor.

AFP / CAO JIANXIONG

Európa a legnagyobb bajban

A válság eltérően érintheti a globális gazdaság nagy régióit, abban mindenesetre nincs vita, hogy Európa a legsebezhetőbb. Elég arra utalni, hogy az Európai Unióban a felhasznált földgáz 40 százaléka Oroszországból érkezik. Az Egyesült Államokat kevésbé érinti a válság, hiszen energiaexportőrré vált. Nagy-Britannia valahol az USA és az EU között van a kockázat szempontjából. A legelőnyösebb Kína helyzete – írja a Barclays jelentése.

A stagfláció nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat, az infláció és a recessziótól való félelem ugyanis ellentétes intézkedéseket sugall. A kormányok nagy társadalmi nyomás alatt állnak, hogy – éppúgy mint a pandémia idején – jelentős összegekkel enyhítsék a válság hatását. Jelenleg például ilyen intézkedés lehet a szegényebb néprétegek támogatása az energiaárak emelésének ellensúlyozására.

A nemzeti bankoknak nagyon óvatosan kell cselekedniük. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed egyelőre kitart amellett, hogy emeli az alapkamatot az infláció miatt. A szigorítás viszont recessziót okozhat, amelyet mind a kormányok, mind a jegybankok igyekeznek elkerülni.

"A Fednek nincs választási lehetősége: emelnie kell a kamatot márciusban, és azt követően sem állhat le a szigorítással a geopolitikai kockázatok ellenére sem" – állítja a Jefferies két közgazdásza. Aneta Markowska és Thomas Simons hétszeres kamatemelést jósol az Egyesült Államokban.

IMF: nagyon komoly gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

Nemcsak a háborúskodó felek, de az egész globális gazdaság megsínyli a konfliktust. A Goldman Sachs számokkal is szolgál: a magas olajárak miatt a GDP idén 0,6%-kal lehet alacsonyabb az euróövezetben, az USA-ban és Kínában 0,3% a veszteség.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor 2,2%-kal lehet kisebb az euróövezet GDP-je az idén. Ha leállna az orosz olajexport Európába és az Egyesült Államokba, akkor ez az egész világ GDP-jét 3%-kal csökkentené.

A pekingi Global Times szerint nagy lehetőséget jelent Kínának, hogy Európa veszít népszerűségéből a tőkebefektetők körében az ukrajnai háború miatt. Kínában már eddig is dinamikusan növekedett a külföldi befektetések értéke, de most gyorsulásra számítanak.

A Bloomberg is úgy látja, hogy a háború miatt az euróövezetben visszaesés lesz a harmadik félévben. Az éves inflációt 6%-ra jósolják.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése már többször is okozott globális visszaesést: 1973-74-ben, 1978-ban és 2007-2008-ban – emlékeztet a Bloomberg.

Ez a stagfláció nem olyan lesz, mint régen

AFP / Alexey Kudenko

Erre már Nouriel Roubini is utalt, aki már az Ukrajna elleni háború előtt is célzott arra, hogy a globális gazdaságban gyorsan növekedhetnek az árak, miközben a gazdaság alig gyarapodik.

Paul Donovan, az UBS vagyonkezelő közgazdásza szerint a keresleti oldal ma sokkal erősebb, mint a korábbi olajválságok idején volt. Miért? Mert az olajtermelő országok sokkal többet költenek mint korábban – elég Szaúd-Arábia gigantikus fejlesztési terveire utalni.

Más oldalról a magas energiaárak arra ösztönözhetik a családokat, hogy csökkentsék a fűtést vagy a légkondicionálást, vagy éppen ritkábban járjanak étterembe. Ily módon az áremelkedés nem lesz olyan gyors, mert a kereslet visszafogottabbá válhat.

Ha csökken a fogyasztói kereslet, akkor a másik oldalon túltermelési gondok adódhatnak, ez pedig az árak további visszafogásához vezethet. Nem véletlen, hogy az OPEC+ tarja magát a menetrendjéhez, mert attól tart, hogy megöli a konjunktúrát. "Ez a stagfláció nem lesz olyan kemény, mint a hetvenes években" – mondta a Bloombergnek Paul Donovan, a UBS vagyonkezelő közgazdásza.