A koronavírus-járvány második hulláma felülírta a kormányoknak azon törekvését, hogy megpróbálják elkerülni a gazdaságot bénító korlátozásokat. A kérdés az, ez hogyan befolyásolhatja a második negyedévi durva zuhanás utáni helyreállást.
A kormánynál pesszimistább a hitelminősítő, de összességében pozitívan látja az ország helyzetét.
Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a hvg.hu-n megjelent, az elmúlt tíz év gazdaságpolitikáját elemző írásra reagál. Vita.
Amíg korábban durva inflációt jelentett, ha sok pénzt ráöntöttek egyszerre a gazdaságra, most már az USA és az EU vezetői is egyetértenek abban, hogy pénzt kell pumpálni, amíg ki nem jövünk a krízisből. Mi változott, hogy már nem félünk ettől a megoldástól? Hol hibáztak korábban, amikor megpróbáltak pénzt csinálni, de a szakadékba rántották a gazdaságot? A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk újabb részében ezt járjuk körül.
2010. május 14-én ült össze először a kétharmados Fidesz-többségű parlament, épp akkor, amikor a gazdaságunk visszaállt a növekvő pályára. Az azóta eltelt tíz évben volt európai szintű válság, elrontott magyar válságkezelés, gyors növekedés, és most már arról is látunk számokat, hogyan ütötte meg a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
A jegybankelnök szerint könnyű hibázni, de elmondta azt is, hogy szerinte mi kell ahhoz, hogy a magyar gazdaság megelőzzön másokat.
A családi gazdaságok erősítését zengte évekig az Orbán-kormány, de mostanra már nyíltan a birtokkoncentráció szükségességéről beszél az agrárvezetés is. A gazdák mindenesetre kikaparták a gesztenyét: a politikai csatát megnyerték a Fidesznek. A most rendezett első országos gazdabálra csak az elit jutott be.
A jegybankelnök a magyar gazdaságról írt legfrissebb elemzésében.
A minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése felbolygatná a kereseti és jövedelmi viszonyokat, viszont Magyarország előrébb kerülne az uniós rangsorban.
A jegybank elnöke szerint hiába a jószándék vezérelte a lakáspolitikát, mégis kudarcos lett a történet.
Elindítja-e a nehéztüzérséget a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal szemben? Beüt-e a régóta várt válság? Elindul-e végre az egészségügy még régebben remélt átalakítása? Jóslataink 2020-ra.
A jegybank a rendkívül laza monetáris politikával tudatosan gyengíti a forintot – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki nem lát „aranykort”, csak erősen prociklikus gazdaság- és monetáris politikát.
Ez meg miből és hogyan? – ez az első önkéntelen reakció a magyar gazdaság első féléves teljesítményét látva. A külső hajtóerőt Brüsszel, a belsőt továbbra is a bérek dinamizmusa adja.
A társadalom többsége voltaképpen a NER szilárd bázisát alkotja, abban érdekelt, hogy ez a rezsim hosszabb távon működjön – mondja rezignáltan Békesi László, aki pénzügyminiszterként Magyarország két kritikus időszakában is a gazdaságpolitika fő irányítója volt. Interjú.
2019 második negyedévében a magyar gazdaság nőtt az egyik legnagyobbat az EU-ban, de azért Románia és Lengyelország se maradt el sokkal. A kormány ugyan eltúlozza saját intézkedéseinek hatását, de a nagy állami költekezések biztos komoly szerepet játszanak. Ráadásul bőven van hova nőni, a magyar egy főre eső GDP még mindig messze elmarad az EU-átlagtól, a fizetések pedig még mindig alacsonyak.
Az Orbán-rezsimet az ingathatja meg, ha 2020 után csökkennek az elosztható források, ezért érdekek sérülnek – mondja a HVG-nek adott interjúban Békesi László, aki pénzügyminiszterként Magyarország két kritikus időszakában is a gazdaságpolitika fő irányítója volt.
Gazdasági válság jön Orbán Viktor szerint, méghozzá nagy, és Nyugatról gyűrűzik be, bár a valóban meglévő kockázatokat nem nevezte nevükön, csak a német zöldpártot említette. A miniszterelnök Tusványoson a nyugati gazdaságokat ekézte, a magyart magasztalta, de a számok alapján nem bontotta ki az igazság minden részletét.
A nagy állami építkezések drágulást okozhatnak, akárcsak a Magyarországon jellemző egyszereplős közbeszerzések – többek között erről beszélt a hvg.hu-nak Manfred Bergmann, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó igazgatója. A szakember szerint azonban nem csak az állam, de a hazai cégek sem tesznek meg mindent azért, hogy hatékonyabban működjenek.
Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni - véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.
