A kormány 2022-re is hatalmas, a GDP 5,9 százalékára rúgó hiányt tervez. A Költségvetési Tanács és a jegybank szerint ekkora deficit indokolatlan, sőt veszélyes lehet, a kormány a féktelen pénzszórással túlfűtheti a gazdaságot.
0,6 százalékos maradt az alapkamat a Monetáris Tanács döntése után.
Máskor novemberben szokott érkezni a nyugdíj-kiegészítés, most viszont már év közben adhat a kormány pluszpénzt, majd valószínűleg az év végén újra. Aki a mediánnyugdíjat kapja, annak havonta kevesebb, mint 800 forinttal nőhet a nyugdíja.
Digitális és zöldpolitikai "forradalmat" ígér a Mario Draghi közgazdász miniszterelnök vezetésével összeállított több mint kétszáz milliárd eurós gazdasági helyreállítási program, amelynek részletei vasárnap kerültek nyilvánosságra.
Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz. Már ha jók a számok.
Bemutatták a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve című tervezetet, amelyben leírták, mi mindenre szánná a kormány azt a pénzt, amit az EU válságkezelő programjából kap az ország. Átnéztük a listát, mi mindenre menne el a közel hatezer milliárd forint 2021 és 2026 között.
A program lényege, hogy havi 45 ezer forintot adnak azoknak, akik hamarabb elhelyezkednek máshol, hogy lejárna közfoglalkoztatási jogviszonyuk.
Janet Yellen ötlete érzékenyen érintené Magyarországot is.
A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is – állítja a Direkt36.
Óránként tízezer forintnyira vagyunk Nyugattól.
Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.
Tizenhárom törvényt ír át a kormány egyetlen salátatörvénnyel. Az „egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról” nem épp olyan cím egy törvényjavaslatnak, amitől olvasók tízezrei kapnának a szívükhöz izgalmukban, de a postai szabályozás módosítása, egyházi és sportszövetségi tartozások elengedése és tulajdonjogok átadása is bekerült a 26 oldalas szövegbe.
A károsultak félmillió forintot kapnak, de nem egyhamar.
Míg tavaly úgy zárt 5548 milliárdos államháztartási hiánnyal a kormány, hogy a költségvetési törvény csak 367 milliárdot engedélyezett volna, idén már a törvény is lépést tarthat a dagadó hiánnyal. A törvénymódosításra a tavaszi parlamenti ülésszakban kerülhet sor.
Logikusan azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz, de a reményt sohasem szabad feladni – mondja Kornai János, a Harvard és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa, akinek legutóbbi írásait Töprengések címen a HVG Könyvek adta ki.
Az EP már megszavazta az új adót, nyárra az Európai Bizottság is jogszabály-javaslatot tesz majd az ügyben.
Kormányközeli szereplők jutottak be a felszámolói piacra a tényfeltáró portál legújabb cikke szerint.
Tíz éve mutatta be Matolcsy György a Széll Kálmán-tervet. A kormány akkor hirdette meg az összefogást az államadósság ellen, a közmunkaprogramot, de a rezsi befagyasztását is. A cél nagyra törő volt: az évtized közepére az EU éllovasa lesz Magyarország. Megnéztük, mi jött össze ebből.
Ahogy az elmúlt években mindig, ezúttal is többlettel zárta az év első hónapját az államháztartás.
