2020-ban és 2021-ben nagyjából tízszeresére drágult a logisztika, mostanra normalizálódott a helyzet, és mindenki reménykedik, hogy Kína és a koronavírus nem kavar be újra.
Török részvényalapot kellett volna venni egy éve, esetleg valamilyen árupiacit, ezekkel a 2022-es fekete évben is bankot lehetett robbantani. A hazai kisbefektetők kedvencei, az ingatlan- és rövid kötvényalapok is szerencsére pluszban zárták az esztendőt – derül ki a Bank360.hu összesítéséből.
A vadonatúj, 100 százalékban állami tulajdonú cég tulajdonosi jogait az Opten céginformációs rendszere szerint még a Nagy Márton irányítása alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja, de ez a jelek szerint csak egy hétig tartott, ezt a jogot adta most át a gazdaságfejlesztési miniszter Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökség vezetőjének.
Előbbi két klub épp tulajdonosváltást fontolgat.
A leépítések várhatóan a bank valamennyi nagyobb osztályát érintik, de a legsúlyosabban a befektetési részleg fogja megsínyleni.
Miért volt szükség a Vodafone megvásárlására, és miért fog végül többe kerülni az adófizetőknek, mint amennyibe papíron tűnik? És teljes-e ezzel a NER stratégiai terjeszkedése a magyar iparban? Közéleti podcastunkban annak jártunk utána, hogyan illeszkedik a telekommunikációs nagybevásárlás Orbán Viktor 2012-ben meghatározott céljaiba, és mit jelent ez nekünk fogyasztóként és adófizetőként.
A Lukoil még március vége előtt lezárhatja az üzletet.
A lehetőség március végéig szól, ugyanebben az időszakban több mint 149 ezer köbméter nyersolajat parkoltathatunk Horvátországban. Ennek a február elején élesedő, az orosz olajra kirótt újabb szankciók miatt lehet jelentősége.
A 4iG-hez tartozó Antenna Hungária 51, az állami Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. pedig 49 százalékos tulajdonrészt vásárol a Vodafone Magyarországban január végéig – jelentették be. De hogyan érinti az előfizetőket az, hogy az államé lesz a mobilszolgáltató? Összeszedtük, mi mindent érdemes tudni az üzletről, és a 4iG-t is megkérdeztük, mi várható a közeli jövőben.
A cél az, hogy az egyiptomiak ne dollárban őrizzék a pénzüket, pedig erre nagyon rászoktak a válság idején, amikor az egyiptomi font radikálisan leértékelődött, az infláció pedig meghaladta a 20 százalékot.
A skandináv ország az idén a gázszállítását rekordközeli szinten tartja, az olajtermelését pedig nagyjából 7 százalékkal növelni készül.
A korábbi cseh kormányfő egykori tanácsadóját szintén nem találták bűnösnek az uniós pénzek felhasználásáról szóló korrupciós ügyben.
Olvasóink döntöttek arról, miről szóljon januárban a hvg.hu gazdasági podcastje. Az nyomban kiderült, hogy az aggodalom, a bizonytalanság általános.
Az emelkedő infláció alapvetően rossz a lakosságnak, ugyanakkor egyes befektetések kamatára jótékony hatása van. Az inflációkövető prémium állampapír éves kamata például már megközelítheti a 19 százalékot 2025-ben. Ehhez képest még mindig találni 10 százaléknál kedvezőbb kamat mellett jelzáloghitelt.
A keretből több mint ezer mikrovállalkozásként működő hentesüzlet részesülhet.
Jelentősebb állami segítség híján az idén érvényesülhet a válságokkal együtt járó természetes szelekció a vállalkozói szektorban. Túlélésre annak a cégnek van esélye, amelyik piaci áron is hitelképes, vagy az olcsó pénzbőség idején kellő tartalékot halmozott fel.
Egyre többe kerül a feledékenység az autósoknak: izzasztó költségekbe futhatnak bele azok, akik nem kötötték meg időben az új kötelező biztosításukat az év végén lejáró helyett, vagy elfelejtették rendezni az éves biztosítási díjat. Az inflációval együtt emelkedő fedezetlenségi díjak mellett más kellemetlen meglepetés is érheti a figyelmetlen autósokat – írja a Bank360.hu
A távközlési vállalat 49 százalékát a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül vásárolják fel.
A jegybank elnöke érzékelte, hogy a kormánykommunikáció lassan őt próbálja felelőssé tenni a magyar gazdasági bajokért, holott a főbb döntéseket a kormány hozta és nem ő.
