Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Miért volt szükség a Vodafone megvásárlására, és miért fog végül többe kerülni az adófizetőknek, mint amennyibe papíron tűnik? És teljes-e ezzel a NER stratégiai terjeszkedése a magyar iparban? Közéleti podcastunkban annak jártunk utána, hogyan illeszkedik a telekommunikációs nagybevásárlás Orbán Viktor 2012-ben meghatározott céljaiba, és mit jelent ez nekünk fogyasztóként és adófizetőként.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfő reggel jelentette be, hogy a hónap végéig lezárul a Vodafone-üzlet, az állam 49, a 4iG 51 százalékos tulajdonos lesz a második legnagyobb telekommunikációs vállalatnak.
A bevásárlás terve nem új, de a tavalyi bejelentése óta még tovább romlott a gazdasági helyzet, és egy hosszú folyamatba illeszkedik bele, amelyből az ország egésze jóval kevesebbet profitál, mint a kormány és körei.
Hogyan vette át az állam és körei az irányítást a média, a bankok és az energiaszektor után a telekommunikációban is, miért nem sikerült ugyanez a kiskereskedelemben, és mi marad belőle, ha egyszer bukik a NER? Erről kérdezte Nagy Iván László Kovács Gábort és Fülöp Istvánt, a HVG gazdasági újságíróit.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.