Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfő reggel jelentette be, hogy a hónap végéig lezárul a Vodafone-üzlet, az állam 49, a 4iG 51 százalékos tulajdonos lesz a második legnagyobb telekommunikációs vállalatnak.

A bevásárlás terve nem új, de a tavalyi bejelentése óta még tovább romlott a gazdasági helyzet, és egy hosszú folyamatba illeszkedik bele, amelyből az ország egésze jóval kevesebbet profitál, mint a kormány és körei.

Hogyan vette át az állam és körei az irányítást a média, a bankok és az energiaszektor után a telekommunikációban is, miért nem sikerült ugyanez a kiskereskedelemben, és mi marad belőle, ha egyszer bukik a NER? Erről kérdezte Nagy Iván László Kovács Gábort és Fülöp Istvánt, a HVG gazdasági újságíróit.

• 1:25: Miért a Vodafone, miért válság közepén?
• 4:05: Miért kerül valójában 500 milliárd forintba az adófizetőknek?
• 5:30: Mekkora játékos lesz így a 4iG?
• 6:25: Mit jelent ez az üzlet nekünk, fogyasztóknak?
• 9:00: Van bármi értelme az üzletnek gazdasági szempontból?
• 9:30: Miért jelölte ki stratégiai célnak a kormány a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelem magyarosítását?
• 14:30: Hogyan zajlott a média meghódítása?
• 19:50: Hogyan sikerült a bankokat bekebelezni?
• 22:55: Mi a helyzet az energiapiaccal?
• 25:55: Ha minden ilyen flottul ment, miért nem sikerült a kiskereskedelem nemzetiesítése?
• 30:30: Hol tartotta még fontosnak az állam, hogy beavatkozzon?
• 31:00: Javította a magyar gazdaság versenyképességét a kormány stratégiája?
• 34:20: Merre terjeszkedhet még az állam?
• 37:05: Ha egyszer megbukik egy ilyen rendszer, mi lesz ezekkel a vállalatokkal – és mennyire kötik meg egy új kormány kezét?