Az állam mérete még mindig túl nagy Magyarországon - mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) alelnöke a bankszektor és a gazdaság aktuális kérdéseiről szóló budapesti konferencián.
1,5 százalékkal több gázt és 3 százalékkal több áramot használtak fel a hazai fogyasztók ezen a télen, mint egy évvel korábban. A jelenlegi fűtési szezonban a fogyasztás elsősorban a háztartásokban növekedett, a növekedés esetükben 6,5 százalékos.
Az újabb emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 362-363 forintra, a gázolajé 374-375 forintra nőtt. Az utóbbi hónapban több mint 30 forinttal nőtt a benzinár.
Az újabb szerdai emeléssel a 95-ös benzin literenkénti átlagára 362-363 forintra, a gázolajé 374-375 forintra nő.
Gyengült hétfőn a forint a bankközi devizakereskedelemben, az euró jegyzése délután fél ötre 304,60 forintra emelkedett a kora reggeli 302,97 forintról.
Egyre többen mondják, hogy kezdenek elszállni az albérletárak Budapesten, legalábbis a jobb környékeken biztosan. Egyik napról a másikra bejelentett 40 százalékos díjemelésről, 1300 eurós – 400 ezer forintos – garzonról, megfizethetetlenné váló lakásokról is hallani. Az áremelkedésbe belejátszik az, hogy a válság miatt sokan nem vásároltak, inkább béreltek ingatlant, a devizahiteles problémák miatt sok új bérlő lépett a piacra – el kellett adniuk a lakásaikat –, de a befektetők fantáziáját is mozgatja a piac, hiszen jól lehet keresni a lakáskiadással. Eközben viszont a külföldiek is panaszkodnak, szerintük sincs minden rendben. De egyes városrészek "menővé" válása is szerepet játszik az árak emelkedésében.
Putyinnal parolázó Orbán, meghosszabbított gázszerződés, szintet megugró magánnyugdíjpénztár, Tesco-szállítókat kísérő szekuritisek, kínos NAV-sajtótájékoztató, újra Interpol-listás Hernádi, csökkenni nem akaró államadósság, a vasárnapi zárva tartáson nem lazító kormány. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Komolyan foglalkozik a külföldi sajtó az orosz elnök keddi budapesti látogatásával. A cikkek kiemelik, hogy az EU-ban elszigetelődött Putyint igen baráti légkörben fogadták Budapesten, illetve hogy a magyar kormányzat bebiztosította a neki szükséges gázmegállapodást. De nem felejtik el megemlíteni azt sem például, hogy 2008-ban Orbán még attól óvott, hogy Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkjává váljon.
Az európai népesség északnyugati irányba migrál a kontinensen belül, legalábbis ez derül ki egy friss kutatás eredményeiből. A Bloomberg és a London School of Economics LSE Cities kiadványa szépen bemutatja, hogy bármennyire is nagyobb a gazdasági növekedés az EU keleti felén, az emberek innen inkább a 28 tagú blokk központja felé migrálnak.
A magyar állam 15 százalékos tulajdonosa lesz az Erste Bank magyarországi leányának, jelentették be hivatalosan. A bankadót elkezdi csökkenteni a kormány. Az EBRD is beszáll az Erstébe. Az Erste és a kormány viszonya ugyanakkor egyáltalán nem volt felhőtlen az utóbbi években.
Megjelent az OECD Út a növekedéshez kiadványa, melyben a szervezet tagállamaira lebontva is fogalmaznak meg ajánlásokat. Magyarországot illetően a szervezet megállapítja, hogy szükség lenne az alacsonyabb jövedelműek adóékének szűkítésére, a piaci verseny szabadabbá tételére, a közműdíjak piaci árazására, illetve a különböző szektorok szakértőivel, szereplőivel való kötelező egyeztetésre. Az OECD emellett egy grafikonon is szépen bemutatja, mennyire nem zárkózik fel hazánk a tehetősebb államokhoz. Az NGM az építő jellegű megjegyzéseket tudomásul veszi, ám az ajánlások egy része a minisztérium szerint azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait.
Ortodox válságkezeléssel Magyarország elbukott volna Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint. A jegybankelnök szerint három elemből álló program szükséges a válságkezeléshez, a "magyar történet" pedig mostanra már világos kontúrokkal rendelkezik.
Az olaj világpiaci árának elsősorban politikai okokból történő zuhanása következtében javulnak a külkereskedelmi cserearányok, így a korábban gondoltnál is alacsonyabb infláció és ezzel nagyobb fogyasztás, kedvezőbb külső egyensúly várható 2015-ben – állapította meg legfrissebb havi előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
A kínai feldolgozóipar hivatalos teljesítménymutatója januárban visszaesést jelző 49,8 pontra esett a decemberi 50,1 pontról, a nem feldolgozóipari ágazatoké pedig 53,7 pontra csökkent a decemberi 54,1 pontról.
Sosem lépett még olyat az európai jegybank, mint most, a kivonuló Baumax helyére máris bejelentkezett az XXXLutz Bútorlánc, de sok plázát vasárnapra teljesen bezárhatnak. A jegybanki alapítvány újabb tízmilliárdokat kapott, miközben szépen gyarapszik a pénz az "állami pénzmosodában". A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Olyat jelentett be ma az Európai Központi Bank elnöke, amire még nem volt példa. Havonta 60 milliárd euróért vesznek államkötvényeket, ezzel pörgetnék fel az eurózónás gazdaságot és inflációt. A program ellen a németek nagyon berzenkedtek, mivel attól tartanak, hogy így a nem versenyképes és a reformokkal adós déli országokat tömik ki olcsó pénzzel. A percenként 430 millió forintos gazdaságélénkítő program addig megy, ameddig az eurózónás infláció 2 százalék közelébe nem jut. Magyarország számára is jól jöhet az EKB pénzszórása.
Bár az oroszokat is nagyon megüti az olcsó olaj, ám Venezuelának fájhat a leginkább az egyre kevesebbe kerülő nyersanyag. A gazdaság romokban, a költségvetési hiány 15 százalékon áll, az infláció 65 százalék, Venezuela pedig 82 százalékos eséllyel csődbe mehet idén.
Öt éve, a világgazdasági válság óta nem volt olyan, mint ami most történt: az európai gazdaság legerősebb körénél csökkentek az árak. Az EU-ban a gazdaság nem túl acélosan teljesít, ez pedig felidézheti a durván harminc éve ugyanezekkel a bajokkal küszködő Japán példájának megismétlődését. Van mitől tartanunk?
Az idén megvalósult informatikai projektek, a gyorsuló ütemben növekvő szoftverexport, a hazai startup világ élénkülése mind arra utal, hogy rengeteg az informatikában kiaknázatlan lehetőség Magyarországon - mondta Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára az MTI-nek.
A City egyes elemzői szerint az eddig vártnál hamarabb, valószínűleg már tíz év múlva Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, Oroszország és Németország pedig visszaesik.
